A csíksomlyói búcsún a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok — fogalmazott a zarándoklat végén Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese.

Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre egyre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. „Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban” — fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette, azért jár vissza évről évre Csíksomlyóra, mert számára a zarándoklat erőforrás. Ha feltöltekezik vele, az egész évben kitart. Semjén Zsolt azt tartotta fantasztikusnak, hogy Csíksomlyóra nemcsak az erdélyi magyarok jönnek el, az az egyetemes magyarság találkozási helyévé vált.

Kijelentette, a magyarságnak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelessége, hogy kultúráját, nyelvét megőrizze, átadja a későbbi generációknak. Úgy vélte, ehhez tudatosítani kell az emberiségnek adott magyar értékeket. „Amikor ennyien itt vagyunk, ennyi jó arcú ember van lelkiekben is együtt, ez a kézzelfogható megerősítése annak, hogy meg fogunk maradni, innen minket nem lehet elüldözni” — fogalmazta meg Semjén Zsolt.

A csíksomlyói búcsún több százezer — zömében magyar — zarándok vett részt a világ minden tájáról.

A hit ereje

A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire, így aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi — fejtette ki szombaton Csíksomlyón Ternyák Csaba egri érsek, az idei pünkösdi búcsú főszónoka. Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nemcsak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével”. Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. „A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (…) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától” — mondta Ternyák Csaba.