1918-ban, a gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazott nyilatkozatban a románok mindent megígértek az országban élő kisebbségeknek. Ezeket az ígéreteket azóta is minden adódó alkalommal megismétlik, de nem tartják be sohasem. Mit is várhattunk volna, mit is várhatnánk az örökkön Erdélyt féltő románoktól? Felcsillant viszont bennünk a remény, amikor egy kisebbségből kiemelkedett személy lett az ország elnöke. Az utóbbi időszakban azt tapasztaljuk, hogy Klaus Iohannis nem tudja, melyik lábára álljon. Már akkor gyanús volt, amikor Johannisról Iohannisra cserélte a nevét és kijelentette, hogy az országban valamennyien románok vagyunk. Hogy ezzel mennyire értenek egyet a szászok és a svábok, az az ő dolguk, a magyarok eddig is, ezentúl is ragaszkodnak magyarságukhoz. Iohannisnak elég gyakran változik a véleménye a magyarokról. Az RMDSZ kongresszusának szánt üzenetében még az állt, hogy a romániai magyarság számos gondja megoldatlan, nemrég Németországban már azt mondta, Romániában nincs magyarkérdés. Legutóbb Iohannis már úgy fogalmazott, hogy vannak még megbeszélésre váró problémák, teljesen normális követelések, a román állam a legtöbb kérést teljesítette, de a magyarságnak vannak nem helyénvaló, különleges követelései is. Klaus Iohannis hangsúlyozta, hogy a romániai kisebbségek lehetőségeinek, jogainak számbavételével „gyorsan megállapítható, hogy a már régen megoldott problémákból sokkal több van, mint a megbeszélésre váró problémákból”. Tény az, hogy a román államhatalom 1918 óta nemzetbiztonsági kockázatként viszonyul a magyarsághoz. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint, a magyar–román kétoldalú kapcsolatok rendszere mára olyan mélypontra jutott, hogy komoly aggodalommal tekintenek az erdélyi magyar közösség jövőjére. „Az Európai Unió ebből a szempontból kicsit torzan fogja fel az emberi jogokat, hiszen a hizlalandó sertések és a tojóhibridek mentálhigiénéjével többet foglalkozik az európai szabályozás, mint a közösségek oktatási és kulturális önrendelkezésének védelmével” — fogalmazott a magyar államfő. A romániai magyarok problémájának megoldása Trianon óta foglalkoztatja a két ország politikusait. Ezt tette Kádár és Ceauşescu, de ezt tették az 1990 után tisztségben lévő államfők és miniszterelnökök is. Félő, hogy ezt fogják tenni még nagyon sokan és sokáig.

 Elek György