Nem az a fontos, hány sertés van egy háztáji gazdaságban, hanem hogy mi történik velük, a problémát ugyanis a kupecek no meg a vaddisznók jelentik — úgy tűnik, Daea volt miniszter rosszul értelmezte az Európai Bizottság biobiztonsági kérését.

November elején lépett életbe — igaz, a gyakorlatban nem alkalmazzák, ráadásul a kitételek egy része szinte kivitelezhetetlen, mint például az, hogy csak állatorvos jelenlétében vághat disznót a család — az a rendelet, amelynek értelmében a háztáji gazdaságokban tartható disznók száma legtöbb öt, 30 kg-nál nagyobb súlyú példány lehet (azaz ha a gazda ennél több sertést tart, vállalkozásra jogosult magánszemélyi (PFA) vagy egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkeznie, illetve családi vállalkozást vagy korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie; a rendelet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása — 65 sertésig — magánszemélyeknek is engedélyezett). A rendelettel a mezőgazdasági minisztérium és Petre Daea volt tárcavezető az Európai Bizottság kategorikus kéréseinek akart eleget tenni a sertéspestis megfékezése érdekében — de most úgy tűnik, kissé félreérthetett valamit.

Az Európai Bizottság biobiztonsági intézkedéseket kért Romániától, nem azt, hogy korlátozza a háztáji gazdaságokban nevelhető sertések számát — szögezte le Nechita-Adrian Oros mezőgazdasági miniszter elődje rendeletére reagálva. Mint fogalmazott, nem az a fontos, hogy hány sertés van egy gazdaságban, hanem hogy mi történik ezekkel. „Lehet mindössze kettő, amelyeket azonban nem saját használatra tart a gazda, hanem vásárokra viszi, és ezzel több rosszat tehet, mint az, akinek hat disznója van, azokat viszont otthon vágják le, saját fogyasztásra. A lényeg az lenne, hogy a háztáji gazdaságokat, amelyekben saját használatra tartanak sertéseket, válasszuk el a kereskedelmi tevékenységet folytatóktól, amelyeknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat” — mondta a miniszter.

A „házalók” ellen is intézkedés kell

A tárcavezető kifejtette: az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) most egy új rendelettervezeten dolgozik, ami felváltja a jelenleg érvényben lévőt, az Európai Bizottság ugyanis biobiztonsági intézkedéseket követelt Romániától, nem a háztáji gazdaságok méretét akarja szabályozni. „Fel sem merül, hogy be akarnánk tiltani a saját fogyasztásra szánt disznók tartását, azokat viszont le kell állítani, akik bár sertéseket nevelnek, és mindenütt árusítják ezeket, nem akarnak bekerülni a kereskedelmi rendszerbe, és betartani a biobiztonsági intézkedéseket. Nem az az ember jelenti a problémát, aki családja számára tart disznót vagy disznókat, hanem a kupecek és a vaddisznók” — nyomatékosította Nechita-Adrian Oros. Mint mondta, az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása érdekében nem elegendő bezárni az állatvásárokat, a ki- és beszállítások korlátozása azt is jelenti, hogy intézkedéseket kell hozni azon kereskedők ellen is, akik házról házra járnak, és felvásárolják, majd eladják az állatokat.

Támogatni a háztáji gazdaságokat

Daea rendelete gyakorlatilag tönkreteheti a kisgazdaságokat, hiszen azzal, hogy öt disznó fölött minimum PFA-ja kell hogy legyen valakinek, értelemszerűen csökkenni fog a háztáji sertések száma, ami a kis családi gazdaságok bevételkiesését fogja jelenteni — nyilatkozta korábban lapunk nak Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagja, aki nem mellesleg állatorvos. „A háztáji gazdaságokat segíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni a működésüket. A jelenlegi rendelet a biológiai biztonsági előírásokat is megpróbálja ráerőltetni a gazdálkodókra a háztáji gazdaságokban is, ami költséges, ám eddig az állam nem tervezte támogatások kiutalását. Biztos vagyok benne, hogy ha nem történnek változtatások, emiatt és a cég létrehozásának a kötelezettsége miatt sokan inkább lemondanak a sertéstartásról, ez pedig nagy érvágás lehet minden háztáji, családi gazdaságnak, amelyek a romániai mezőgazdaság közel 70 százalékát jelentik” — mondja a szakpolitikus, nyomatékosítva: olyan körülményeket kell(ene) teremteni a vidéki emberek, gazdálkodók számára, amelyek biztosítják egyrészt az EU-s szabályok és követelmények betartását, másrészt azt is, hogy a gazdálkodó se „haljon éhen”. „Nehéz ezt az egyensúlyt megteremteni, nem azt mondom, hogy lehetetlen, hiszen bőven vannak rá példák EU-szerte, de valóban nem egyszerű feladat. Határozott véleményem, s nem első alkalommal mondom: el kell döntse a szakma, kit akar megmenteni, a háztáji gazdaságokat helyezi előtérbe vagy az intenzív tenyésztőket, a több tízezer sertést nevelő nagy farmokat, vagy a vaddisznókat, mert most mindkét ágazatot támogatják kormányprogramok által, ám az afrikai sertéspestistől nagy valószínűséggel csak az egyik ágazatot lehet megmenteni. Ehhez pedig a minisztériumnak egy határozott stratégiára lenne szüksége, mert ennek hiányában az egész romániai sertéstenyésztés veszélybe kerülhet” — fogalmazott Magyar.

Szabó Kinga Mária