Vincze Loránt FUEN-elnökkel, EP-képviselő-jelölttel a közelgő választásokról, őshonos kisebbségekről, jogai(n)król, Románia schengeni csatlakozásáról, a román politikum által sok esetben egyfajta paravánnak, mumusnak használt európai uniós direktívákról beszélgettünk.

A Szövetségi Állandó Tanács hétfői ülésén véglegesítette az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelölt-listáját, amelyet az akár rekordszámúnak is nevezhető, 320 000 támogatói aláírással együtt ma kora délután iktatnak a Központi Választási Iroda (BEC) bukaresti székhelyén. A jelöltlista második, befutó helyén álló Vincze Loránttal (aki elsősorban a FUEN elnökeként s a Minority SafePack kezdeményezés révén vált ismertté, és a maga 41 évével a névsor legfiatalabbja) Szatmárnémetiben beszélgettünk — természetesen elsősorban a közelgő EP-választásokról, őshonos kisebbségekről, jogai(n)król, Románia schengeni csatlakozásáról, a román politikum által sok esetben egyfajta paravánnak, mumusnak használt európai uniós direktívákról.

„Mostanra már minden romániai párt befejezte a jelöltállítást, tudjuk, kik lesznek a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok, a népi mozgalmisták 'húzónevei', s ezzel együtt azt is látjuk: mindent bevetnek, hogy a nacionalista érzelmekre (is) hassanak. Ismét teljesen nyilvánvaló lett: ha az RMDSZ nem lesz ott az Európai Parlamentben, nem folytatódik az útépítés az őshonos kisebbségek védelméért. Ha mi nem vagyunk ott, akkor csak a soviniszta Rareş Bogdan, a magyarokkal szembeni ellenszenvét számos alkalommal hangsúlyosan kifejtő és bizonyító Traian Băsescu, az autonómia ellen pár napja felszólaló és a csíksomlyói búcsú felterjesztését elkaszáló Dacian Cioloş és társaik fognak a 'példaértékű' romániai kisebbségvédelemről beszélni Európában — hiszen mindenképpen betöltik mind a 33 Romániának jutó helyet az EP-ben. Az erdélyi magyarok ügyét csak mi, az RMDSZ jelöltjei tudjuk képviselni. Ők nem fogják. Számukra a legfőbb közös cél, hogy 'lenyomják' az RMDSZ-t 5% alá, s ha ilyesmi megtörténne, az az erdélyi magyar közösséget nagyon visszavetné — mert nem igaz, vagy legalábbis nem olyan mértékben, mint az 'köztudott', hogy az erdélyi magyarokat ne érdekelné a politika, ne érdekelné, van-e képviseletük akár az ország, akár az EU parlamentjében. Most 320 000 támogatói aláírás gyűlt össze, s bennünket is meglepett a szám nagysága; kitűzött célunk 250 000 volt, az előző EP-választáskor 270 000 gyűlt össze, s az, hogy most 320 000 erdélyi ember támogatott, több mint jelzésértékű. Még inkább nyilvánvalóvá teszi: szükség van az RMDSZ-re, szükség van az erős Kárpát-medencei magyar képviseletre az Európai Parlamentben ” — magyarázta. Mint mondta, egyre nyilvánvalóbb az is, hogy az EU-n belül Nyugat- és Kelet-Európa egymásnak feszül, egyre kevésbé 'finomkodva', a gazdaságtól, mezőgazdaságtól kezdve nagyon sok területen egyre kiélezettebben érződik a kettős mérce alkalmazása. Nem kivétel ez alól Románia schengeni csatlakozása sem, sőt, talán itt a leglátványosabb az a bizonyos kettős mérce, hiszen az ország már rég teljesítette a feltételeket, követeléseket, mégis komoly ellenállásba ütközik a csatlakozása, kőkemény gazdasági érdekek miatt. Az egyik legfőbb vétózó Hollandia, mert nagyon nem szeretné, ha a rotterdami kikötőnek úgymond vetélytársa akadna, a konstancai kikötő pedig nagyon is az lenne. Őszintén megvallva azt reméltem, Románia jobban kihasználja a soros elnökség adta lehetőségeket a schengeni csatlakozással kapcsolatban, és ha most nem sikerül(t), több évig nem lesz ilyen alkalom, lehetőség. A Cotroceni- és a Victoriei-palota közötti több évtizedes harc csataterén nem a schengeni csatlakozás az egyetlen sebesült, ott az igazságszolgáltatás megreformálása, a nagy infrastrukturális beruházások el nem indítása, az agrárpolitika, arról már nem is beszélve, milyen sok esetben használják 'paravánként' az EU-s direktívákat házon belül, s bonyolítják őket szinte a végtelenségig” — mutat rá.

Talán egyetlen terület van, ahol nem alkalmazzák ezt a kettősséget: az őshonos kisebbségek esetében — egyformán kevésbé törődnek velük és jogaikkal. „Az Európai Unió vesszőparipája a korrupcióellenes harc, ami valóban egy fontos dolog, de az őshonos kisebbségek, no meg a jogaik már messze nem annyira fontosak. Az Európai Tanács nyelvi chartájában, a Helszinki Kritériumokban foglaltakat a többi tagállam sem tartja be — mintha az EU azt várná, hogy ez a kérdés egyszer csak úgy megoldódik magától. Persze nem fog. S ezért is kiemelten fontos, hogy jogokat (és azok betartását), lehetőségeket biztosítsunk sajátosan a kisebbségi nyelvek, kultúrák számára” — hangsúlyozta. A feladat nem egyszerű, főleg így, alig két hónappal az EP-választások előtt, de ez a periódus arról is szól, hogy minél több európai döntéshozót, pártot és kormányt győzzenek meg a Minority SafePack és általában az őshonos kisebbségek támogatásáról. Erre pedig FUEN-elnökként és európai parlamenti képviselőként még inkább lehetősége lesz: „A FUEN-ben kérés volt, hogy tartsam meg elnöki tisztségemet, ez az RMDSZ számára is fontos, és hogy a kettőt együtt viszem, annak megvannak az előnyei, ugyanis az aláírások benyújtását követően a FUEN mint civil szervezet lehetőségei nagyon korlátozottakká válnak a Minority SafePack ügyének befolyásolását illetően; onnantól az uniós intézményrendszeren belül kell elérni, hogy az eredmény egy uniós kisebbségvédelmi kerettörvény legyen. Eddig is 'mozgékony' életem volt, ami most majd megoszlik Brüsszel–Strasbourg és az itthoni választókerületem között, hiszen sok a megkeresés, a konkrét kérések” — mondja.

Szabó Kinga Mária