Programajánló

Mágnás Miska a szatmári színpadon

2015.12.23 - 12:35

A 2015/16-os színházi évad szilveszteri előadásaként a Bakonyi Károly–Gábor Andor–Szirmai Albert szerzőhármas nagy sikerű operettjét, a Mágnás Miskát mutatja be a Harag György Társulat.

Az előadás két főszereplője Kányádi Szilárd (Miska szerepében) és Moldován Blanka (Marcsát alakítja), az alábbiakban őket kérdezzük arról, mit jelent számukra ez a szerep.

Kányádi Szilárd: „Véleményem szerint ez a szerep nagy kihívást jelent egy színész számára. Egy olyan kihívást, amelynek megvalósításán jóleső érzés dolgozni. A darab nagyon jól meg van írva, az egésznek a környezete, a miliője olyan, hogy jól érzi benne magát az ember. Nem számít a fáradtság, nem számít semmi, az ember egyszerűen felmegy a színpadra és elkezdi élvezni. Ritka az ilyenfajta szerep. Jó a történet, jól megírt a szöveg, jó a zene, nem kell semmit hozzátenni, csak eljátszani azt, ami a szövegkönyvben van. Nem akarunk semmi újat belevinni: minden a korszakán belül fog történni. A próbafolyamat szűkös, melós, trappolós. Én nagyon szeretem a táncoskomikus szerepkört, tehát jól érzem magam ebben a szerepben.”

Moldován Blanka: „Úgy érzem, bennem is megvoltak, illetve még ma is megvannak azok a tulajdonságok, amelyek Marcsa sajátjai, csak már kezdem kinőni őket. Érdekes, hogy a szerep kapcsán újra fel tudom eleveníteni az elfeledettnek hitt énem: egyfajta bátorságnak, pimaszságnak és játékosságnak a nagyon erős kinyilvánítását. Én ettől az évadtól vagyok a társulat tagja, a nyáron végeztem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Az elmúlt évadban már dolgoztam egy előadásban, az Antigonéban, nem színészként, hanem én voltam a zeneszerző. Nagybányaiként ismerem a társulatot, hiszen gyermekkorom óta kísérem figyelemmel a társulat munkáját. Az Antigonét Balogh Attila rendezte, akivel én korábban már dolgoztam együtt színészként. A darab műsorra tűzésekor megkért, hogy szerezzek zenét az előadáshoz. Nagyon sokat dolgoztam rajta, nem mondom azt, hogy teljesen, de mivel ez volt az első színházi zeneszerzői munkám, alapjában véve meg voltam elégedve azzal, amit zeneszerzőként alkottam. Dalokat vagy komolyzenei darabokat nem írok, nekem az a fajta munka tetszik jobban, amikor a játékhoz társíthatok zenét, ami egyébként nem létezik önállóan, csak a színpadon, a színészek jelenlétében él. Örülök ennek a szerepnek és remélem, a közönségnek is fog tetszeni az előadás, hiszen sokat dolgozunk rajta.

 

Elek György