Minden évben április másodikán tartjuk az autizmus világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrumzavarra, amely tízmilliókat érint a Földön.

Április 2-át tizenkét évvel ezelőtt jelölte ki az ENSZ az autizmus világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrumzavarra, amely tízmilliókat érint a Földön. Az ENSZ határozata kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az autizmust minél szélesebb körben megismerjék a társadalmaikban.

Az autizmus olyan állapot, amely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés erre autizmus spektrumzavar, ami arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Világszerte 68 gyermek közül egy autizmus spektrumzavarban szenved. Az autizmus bármelyik családban megjelenhet, viszont 4,5-szer gyakoribb a fiúk (egy a 42-ből), mint a lányok (egy a 189-ből) körében. Romániában mintegy 30 ezer gyermek szenved autizmus spektrumzavarban.

Az autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak vagy éppen ellenkezőleg, nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvas gesztusokból, mimikából, és gyakran nem érti a hasonlatokat, szófordulatokat. Gyakran előfordul, hogy egy autizmussal élő ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élő személyek is, akik olyan ízeket is megéreznek, amiket mások nem, vagy olyan részletekre is felfigyelnek, amelyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélgetnek valakivel, megeshet, hogy túl közel hajolnak a másikhoz, vagy éppen nem néznek a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról. Az autista személyek ebből kifolyólag láthatóan másképp viselkednek, mint az átlagos emberek. Valószínűleg sokan találkoztak már autizmussal élő személlyel buszon, iskolában vagy valamilyen társaságban, aki valahogy „furcsán”, nem megszokott módon viselkedett.

Egyelőre nincs pontos válasz arra, hogy mi okozza az autizmust. A szakemberek szerint az autizmust genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza. A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható, viszont létezik sokféle fejlesztési mód, amivel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetőek.