Május (Pünkösd hava) 25-ike van, az év 145-ik napja a Gergely-naptár szerint, Orbán névnap. Az évből még 220 nap van hátra.

Szervác Bonifác és Pongrácot követően még Orbán is fagyosszentnek számít. „Söpri a termést a faggyal” – mondják. Van, ahol úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. „Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot” – mert még rossz időt hozhat. Ha tiszta az ég, akkor a fagy visszalopakodik, öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz – vélik a régiek.

Ha esik Orbán napkor

Számos vidéken szokás, hogy Orbánt elűzik a tűzhely mellől, hogy jöjjön a jó idő. Néhol az Orbán napi misén a kápolnát feldíszítették zöld ágakkal, virágokkal, a mise után mindenki vitt haza a szentelt növényekből, amely a villámcsapástól védte meg a házat a nyár folyamán. Ilyenkor virágzik a legtöbb szőlőfajta, ezért az Orbán napja körüli hűvös időjárás árt a virágzó szőlőnek. Éppen ezért a szőlőket az ő oltalma alá helyezték, hogy megvédje a növényeket a koranyári szőlőkárok ellen, ami lehet úgy fagy, mint egyéb kártevő. Ha Orbán napján esik, jó lesz az idei termés, de savanyú a szőlő: „Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, de édes lesz, ha tiszta az idő!” – tartja a mondás. 

Orbán napja vízválasztó nap is, ezután már nem kell a fagytól félni. A népi meteorológia e százados, sőt ezredéves tapasztalatokból levont következtetése nyilvánul meg az Orbánt emlegető magyar közmondások egyikében is, mely az „Orbán szeléről” beszél, s ezzel alighanem rokon az „Orbán lelkéről” szóló is. Másik közmondásunk is a szenthez és a borhoz köthető: aki túlságosan felönt a garatra, arról úgy tartják, hogy „feltette az Orbán süvegét”.

Boemus Aubanus szerint frankföldön a szőlőmívesek Orbán napjára a szent szobrát a vásártéren egy asztalra állították, amelyet előbb finom posztóval terítettek le és virágokkal hintettek tele. Ha a szent napja szép, derült idővel virradt s ilyen is maradt végig, akkor a szobrot megkoszorúzták, és bőségesen leöntötték borral. Egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, személyét dicsérték, míg ellenben, ha zord és esős idővel köszöntött be Orbán, akkor szennyes vízzel locsolták le, és sárral dobálták meg, szidták, köpködték, pálcával verték, az ilyen esetekre készített szalma vagy fa Orbán-jelképet nem ritkán el is égették.

Egyházi vetülete

Orbán pápa életéről jóformán semmit sem tudni, állítólag a második vatikáni zsinat volt az, amely törölte őt a római kalendáriumból. A hagyomány szerint I. Urbanus néven volt hivatalban 220-230 között. Legendája szerint ugyan mártíromságot szenvedett, szenvedéstörténetének azonban mindössze egyetlen figyelemre méltó vonatkozása van: kihallgatása során Szent Cecília felől faggatták, akivel együtt térített. Az egyházi hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémből készítsék, ezért kezében kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Orbánt a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották patrónusuknak, szobrot, kápolnát emeltek a tiszteletére a szőlőhegyeken, képmása sok esetben szőlőprést, hordót, kádárcéh-zászlót díszített. Orbán-napon körmenetben keresték fel a tiszteletére állított kegyhelyeket. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja, és az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább.

A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól.

Krasznabéltek – Bacchus otthona 

Krasznabéltek településen a szőlőtermesztés több évszázados múltra tekint vissza, erről árulkodnak a borospincék is, amelyeket a földbe-dombba vájtak. A Károlyi grófoknak is volt itt pincéjük, amelyet felújított állapotában ma ez egyik legismertebb helyi borászat használ. A Károlyi-család svábokat kívánt telepíteni a községbe, akik nem kívántak más nyelvű és vallású lakossággal keveredni, ezért a településen lakó reformátusokat a szomszédos Dobrára költöztették, majd helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később a közeli Résztelekről származó frankok, akik a környéken meghonosították a szőlőtermesztést, szintén csatlakoztak hozzájuk. az 1900-as évek első felében még a gróf Károlyi-család volt a terület legnagyobb birtokosa.

Bélteket az 1720-as években Bacchus otthonaként emlegetik, 1730-ban erdődi svábokat telepítenek át Béltekre, s szólóterületeket adományoznak nekik – használatra. A szatmári svábok még az óhazából hozták magukkal a szőlőtermesztés tudományát és a hozzá kapcsolódó hiedelemvilágot. Hagyományaiknak adózva a környező településekről is jól látható, kiemelt helyre kápolnát építettek Szent Orbán tiszteletére, amely hitük szerint megvédi a termést a későtavaszi fagyoktól, a koranyári vésztől. 

„Mesélik, hogy régen, ha rossz idő közeledett, valaki mindig felszaladt a kápolnához, és megkongatta a harangot. Nem volt egyszerű dolga, hiszen nagyon meredek az út, rossz időben pedig még nehezebb itt közlekedni” – anekdotázott lapunk helyszíni látogatásakor Funkenhauser József Edmond, a község alpolgármestere, aki szerint régebb sokkal többen dolgoztak a szőlősdombokon, és mindig volt, aki a kápolnához látogasson. 

A kultusz egyébként ma sem meredt feledésbe, hiszen az elmúlt hétvégén körmenettel adóztak Orbán tiszteletének. „Száznál is többen sétáltunk fel a dombon lévő kápolnához. Az út menti stációk mindegyikénél megállta az imádkozó zarándokmenet. A keresztút utóbbi években kihelyezett állomásai, magyar és német nyelven állítanak emléket Krisztus szenvedéseinek. A faragványok mindegyikét valamelyik helybéli család jóvoltából sikerült felállítani és ők is gondozzák azokat” – osztotta meg lapunkkal Tatár Zoltán, a Krasznabélteki Szent László plébánián szolgáló tisztelendő. Az egyházi vezető szerint kezd kisebb zarándokhelyé válni a bélteki Orbán-búcsú, ugyanis a környező településekről és a megyeközpontból is többen ki szoktak látogatni. Emellett a településen átutazók közül is van, hogy néhányan kisétálnak a kápolnadombra a helyenként kövezett úton, ahonnan kimondottan szép kilátás nyílik a környékre.

Egyébiránt a település nevéhez fűződő legenda is a borhoz kapcsolódik: Szent László egy megvívott csatát követően hazafelé tartott, amikor megpihent a település határában, s ott katonái egy borral töltött tökkel kínálták. A király viccesen feltette a kérdést, milyen bélű tök ez?

A bélteki Orbán szobor viszontagságai

A bélteki szőlőhegyen először 1773-ban épült Szent Orbán kápolna, amelyet 1829-ben lebontottak és a helyébe újat építettek. A jelenlegi kápolna 1927-ből való. Dr. Nagy Antal 1988. november 13-án írta a Krasznabélteki hagyományok, történetek, játékok című publikációjában, hogy Orbán pápa szobra egy díszes alapzaton álló festett, fából készült faragvány, és állandó lakója a kápolnának. Egy méter körüli magas, színes pápai ornátusba öltöztetett, hosszú, göndör, fekete szakállal és hajjal. A magas homlok alatt apró fekete, de átható tekintettel és jóságos szempárral fogadja a kápolnába lépőt. Egyik kezével egy gyümölccsel teli tálat fog, s annak tartásával mintegy kínálja a finomságokat. Másik kezéből nem hiányozhat a pápai kampós pásztorbot, s fejéről a hármas korona, a tiara.

Így „vigyázza” Orbán hosszú idők óta a bélteki szőlőst, de nincs könnyű dolga, mert néha az időjárás „beteszi az ajtót” a szőlőtermelőknek, és lefagy a nemes nedűt érlelő növény, vele együtt a gyümölcs, a dió, a mogyoró. Lefagynak a kiskertek, a mezőn a krumpli, málé, paszuly s a tök. Így történt ez valamelyik évben is, Orbán előtt pár nappal lefagyott minden. Nem lehet tudni ki volt a ludas, Pongrác, Szervác, vagy Bonifác, viszont a balhét Orbán vitte el, mert neki van szobra meg kápolnája Bélteken. Nehezteltek is nagyon az emberek. Nem akadt istenfélő ember, akit akkor fel lehetett volna vinni az Orbán-kápolnához, így a processziós menet elmaradt, a bort pedig továbbra is csak kóstolgatták a pincesoron. Elmaradtak a borkereskedők is. Bánatos volt az egész közösség. Odalett a termés nagy része.

Szegény Orbánt, nagy elhagyatottságában csak egy szomszéd falusi református, születésétől fogva kelekótya ember és nem „bálványimádó” kereste fel, ám ő sem tette ezt tiszta szándékkal. Belökte a rozoga kápolnaajtót és reá herrent Orbánra: „Na, gyere csak ide, te jómadár! – kiáltott fel. – Miért fagyasztottad le a dobrai szőlőket is te faszent? Mert mindjárt megnyúzlak!” Ezzel leemelte a szobrot az állványáról, hóna alá csapta Orbánt, és levitte a szőlőhegy aljába, de nem tett kárt a szoborban. A töviskerítésen át behajította a szépen növekvő búzatáblába, amelynek a fagy nem ártott. A tényállást a béltekiek csak későn vették észre, ám a szobor utáni minden kutatás hiábavalónak bizonyult. Főtt is az egyházfik feje, most honnan vesznek új Orbán-szobrot?

Úgy aratás előtt a milicistafőnöknek fácánhúsra fájdult meg a foga, s ott vadászgatott a szőlőst övező tüskekerítés mentén. Egyszer csak észrevett a búzában valami színpompás micsodát. Kibiztosította a fegyvert, és feszülten figyelt a jelenségre. De az a balfácán nem akart felröpülni, pedig ő még el is köhentette magát. „A keservét annak a madárnak – förmedt fel a milicistafőnök. – Tán nem randevút akar velem?” Türelmét vesztve, pedig ez nem illik a vadász etikettbe, el is küldött egy postát. A fácán most sem repült fel. Ejnye-bejnye, mi lehet ott a búzában! Amikor odaért nagy körülményesen, akkor tapasztalta, hogy az nem fácán, hanem valami szobor a templomból. Szegény Orbán, ott feküdt tehetetlenül, pápai ornátusban a sárguló búzában. Nem nyúlt hozzá, a sikertelen vadászat után pedig, hazatértében értesítette a papot, hogy a templomból az egyik szobor ott fekszik a szőlők alatti búzatáblában.

Orbán visszakerült a kápolnába megrenoválva, átfestve. (Már nincs gyümölcsöstál a kezében, hanem egy könyvet fog, és a pápai pásztorbot is hiányzik.) Kijavították a kápolna ajtaját, új zár került a megrozsdásodott helyére, és tovább magasztalták Orbánt, még akkor is, ha a szeszélyes időjárás nem kedvezett a szőlőnek.
Később, a modern világban ellopták a kis harangot is a toronyból, szétverték darabokra, s azt valamelyik szemfüles vámőr térítette vissza, Magyarország határáról.

Közel 190 hektárnyi művelt szőlőterület 

Megváltozott a táj is, és ahol szépen megmunkált szőlőskertek voltak körös-körül a kápolnán, amíg a szem ellát, most pusztaság, dudva és elvadult természet fogadja a látogatót. (Manapság vannak újratelepítések is a kápolna környékén.)
Az új harangot a kápolna oldalára kihelyezett emléktábla tanulsága szerint az Úr 2015-ik esztendejében, dr. Ágoston Ferenc plébános szolgálata idején öntötték. A kötél szabadon van, bárki megkongathatja a szőlőhegyi lélekharangot. 

Bartók-Gurzău János polgármester lapunknak elmondta, a község mezőgazdasági nyilvántartásában közel 190 hektárnyi művelt szőlőterület szerepel hivatalosan, a környék dombjain, a szomszédos községek területein pedig ennek sokszorosa terem. Napjainkban nagyon változatos szőlőfajtákat termesztenek a környéken, hiszen az itteni domboldalakon többek között megtalálható a rizling, a tramini, a chardonnay, a sauvignon, a szürkebarát, a cabernet sauvignon, a merlot, a kékfrankos, a pinot noir, de a syrah vagy shiraz is. A bélteki borok egyébként egész Európában ismertek és a tengerentúlra is eljutnak, sőt az ázsiai kontinensre is vittek már belőlük. A polgármester szerint két év kényszerszünetet követően idén ismét megrendezik majd a 2013-tól hagyományossá vált Szőlő- és Borfesztivált, amelyre augusztus 20-21 között kerül sor.
Az idei szőlőtermést Szent Orbán sikeresen megvédte az ilyenkor fenyegető károktól, bízzunk benne, hogy a szent védő karjait az őszi szüretig sem veszi le az ültetvényekről.

Princz Csaba – Végh Balázs