„Ma egymásba simul múlt, jelen és jövő” – 58 hámos diák ballagott el pénteken
A megszokott rend szerint zajlott a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum végzőseinek ballagása június hetedikén, pénteken. Az iskolából a római-katolikus székesegyház felé énekelve vonuló fiatalok megkoszorúzták Hám János püspök szobrát, majd bevonultak a templomba, ahol már várták őket szülők, rokonok, az iskola vezetősége, világi és egyházi elöljárók.
A templomot megtöltő egybegyűlteket nm. és ft. Schönberger Jenő megyéspüspök üdvözölte a ballagó-szentmisén és kérte a diákokat fontolják meg mottójuk mondanivalóját, amely így szól: „Vegyétek kezetekbe az életeteket és alkossatok belőle egy műalkotást!” Saját kezetek helyett inkább helyezzétek Jézus szent gondviselésébe az életeteket, intette az ifjúságot az egyházfő és hagyjátok, hogy ő alakítsa az életeteket, hogy ne csak ebben az életben, hanem az örök életben is boldogok legyetek!
Ft, Mayer Nándor, az iskolaközpont spirituálisa emlékezett arra, hogy a ma végzősök négy évvel ezelőtt ugyanebből a templomból indultak el a nagy kalandra és most megint itt vannak megpihenni és erőt gyűjteni.„ Maradandó nyomot hagytok az iskolán és maradandó nyomot kaptok tőle” – mutatott rá, majd kérte a búcsúzókat, hogy ne feledjék sohasem: Isten előbb szeretett, így mindig szeretve vagyunk.
Merjenek!
A végzősök fohászát követően két tizenegyedikes diáklány, Rozsai Barbara prózában és Pap Johanna Petra versben búcsúzott a végzősöktől, Hamvas Béla A láthatatlan történet című versét szavalva. Rozsai arra kérte életbe kilépő iskolatársait, hogy éljenek tudatosan, merjenek az iskolában szerzett emlékekben elmerülni, merjenek a múltból és a jelenből tanulni.
A végzősök közül ketten szóltak osztálytársaikhoz és az egybegyűltekhez. Orosz Johanna Szalai Lászlót idézte: „Nem az a lényeg, hogy együtt tanultunk, Hanem az, hogy együtt voltunk.” Csapó-Ilyés Panna egy hasonlattal élt: „A hajó nagyobb biztonságban van a kikötőben, de nem arra építették, itt az idő elhagynunk a csendes parti vizeket!”
Ezt követően a végződök egy csoportja Ruzsa Magdi Rövid utazás című zeneszámát adta elő énekelve és táncolva, az énekesnőt idézve „Jó hogy itt voltam veled és jó hogy itt voltál.”
Ádámkó István igazgató megköszönte Hadházi Éva és Koczinger Éva osztályfőnökök munkáját, a diákokhoz szólva megosztotta a hallgatósággal ünnepi gondolatait: „A ballagás a lélek ideje, a ballagás napja egy olyan nap, amikor egymásba simul múlt, jelen és jövő. Amilyen a lélek, olyan a fényed – menjetek hát és ragyogjatok a világmindenségben!”
Kereskényi Gábor polgármester úgy véli, a ballagás a tanév legnagyobb ünnepe és városvezetőként abbéli reményének adott hangot, hogy a jövő városának alappillérei ballagtak most el.
Pataki Csaba megyei tanácselnök azt kérte a fiatal felnőttektől, hogy ha szét is szélednek a világban, beragyogni a világmindenséget, térjenek haza és építsék itthon a közösséget.
Kallós Zoltán tanügyi államtitkár figyelmeztette a végzősöket, hogy életüknek fontos szakasza nyílik most meg előttük, azt kívánta számukra, hogy találják meg az egyensúlyt munka és család között és hogy ne hajszolják a sikert és a boldogságot, mert azok jönnek anélkül is.
A ballagási ünnepségen jelen volt Hám László, az egykori városépítő szatmári püspök Hám János ük-unokaöccse és felesége Hám Eszter is. Hám László is szót kapott, aki egyrészt megköszönte a tanárkollégáknak, hogy gyerekekből felnőtt nőket és férfiakat neveltek, a végzősökhöz szólva rámutatott, a ballagás egy állomása az életnek, ahol el kell dönteni hogyan, merre tovább és ebben a „tovább”-ban legyen mindig támpont számukra a hit és a szeretet.
Thalmeiner Noémi a szülői közösség nevében szólt az egybegyűltekhez, rámutatva, hogy maguk a szülők is szép éveket kaptak az iskolától, majd megköszönte a tantestület munkáját és a közvetített értékrendet.
Az ünnepi beszédeket követően a jól tanuló diákok jutalmazása következett Ádámkó István igazgató és Ilyés-Csapó Attila igazgató-helyettes adott át okleveleket és jutalmakat a 8,5-ös átlagnál jobb tanulmányi eredményeket elért tanulóknak.
Princz Csaba
