Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO - közölte szerdán, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón - Leaders' Meeting - a brit miniszterelnök.

Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.

Ezt az alapvető fontosságú elvet rögzíti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye, amely kimondja, hogy ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kel - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Hozzátette: ez a doktrína a legfontosabb egyedi oka annak, hogy a brit nép és a baráti országok több százmillió lakója ma békében és szabadságban élhet.

Johnson szerint azonban a történelem azt mutatja, hogy a békét nem lehet magától értetődőnek tekinteni.

Kiemelte, hogy az európai szövetségesek közül Nagy-Britannia járul hozzá a legnagyobb mértékben a NATO működéséhez: London a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célnál nagyobb összeget fordít védelmi kiadásokra, emellett a szövetség készenléti kezdeményezésében egy páncélos dandárral, két repülőszázaddal és hat hadihajóval - köztük a királyi haditengerészet két új repülőgép-hordozójával - vesz részt.

Johnson szerint ugyanakkor a NATO-nak nem szabad visszariadnia "az új realitások" megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára már előző napi sajtóértekezletén is szólt ugyanerről a problémáról, kiemelve, hogy például Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.

Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.

"Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában" - fogalmazott a NATO főtitkára.