Hivatali visszaélésre való felbujtásért alapfokon három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Liviu Dragneát csütörtökön a legfelsőbb bíróság. A hír nagy port kavart, nemcsak az országban, hanem a nagyvilágban is. Sokan abban reménykednek, hogy a nagy mesehős elnyeri, ha nem is méltó, de figyelmeztető büntetését és rács mögé kerül, bűnözőtársai viszont abban reménykednek, hogy sikerül olyan reformokat kieszközölni az igazságszolgáltatásban, amelyek kedveznek a bűnözőknek. A háború ezzel nem ért véget, sőt, kezd egyre jobban kiéleződni. Nem csak a jobb- és a baloldal harcol egymással, a PSD-n belüli harcok is kezdenek kiéleződni. Vannak olyan szociáldemokraták, akik számára egyre nagyobb teher hordozni a Dragnea-diktatúra következményeit, ezért keresik az alternatívát, ami lehet a Victor Ponta mögötti felsorakozás is. A jelenlegi nagy háború mégis a jobb- és a baloldal között dúl, a két nagy ellenfél igyekszik megsemmisíteni egymást. A háborúnak viszont vannak győztesei és vesztesei. Ma csak találgatni lehet azt, hogy melyik oldal győzelme garantálná az ország érdekeit. Jelenleg azt se tudjuk elmondani, hogy pártérdekek miatt történnek dolgok, sokkal nyilvánvalóbb az, hogy a jobboldal a hatalom átvételére készül, de az világosan látszik, hogy nagyon felkészületlenül. Esély sincs arra, hogy a jelenlegi jobboldal olyan kormányt alakíthatna, ami jobb lenne a jelenleginél, a legjobb esetben nem lenne a mostanihoz hasonló ügyefogyott miniszterelnök. A baloldal legfőbb célja a bűnözők felmentése, de ha ez megtörténne, elszabadulna a pokol. Dragnea bukása után sem lenne béke, az újabb csaták pedig ismét párt- vagy személyes érdekek miatt fognak majd dúlni, véletlenül sem az ország érdekében. Liviu Dragnea ott van a kifeszített drótkötélen, egyforma esélye van beleesni a kitüntetések vagy a bukás hálójába. Attól függ, hogy a kifeszített drótkötelet működtető érdekhatalmak számára mi a cél: a PSD félreállítása, csak Dragnea félreállítása vagy Klaus Iohannisnak és Laura Codruţa Kövesinek a felmagasztalása? Érdemes lenne azzal is foglalkozni, hogy kik tüntetnek az utcán. Ki a többség? Mert az is elképzelhető, hogy a pártok az utcán egymást váltogató tüntetői közül sokan minden oldalon ott vannak. Az is lehet, hogy a tüntetés szemfényvesztés, a parlamenti viták csak bohózatok, a döntések valahol máshol, tőlünk függetlenül születnek…

Elek György