A 2013-ban kibocsátott 165-ös törvény szerint Romániában 2015. december 31-én le kell záruljon a föld-visszaszolgáltatási folyamat. A szerdai kormányülésen dől el, hogy lesz-e újabb halasztás vagy január 1-től felszámolják a földosztó bizottságokat.

Tegnap utolsó ülését tartotta a Szatmár Megyei Földosztó Bizottság, ugyanis a jelenleg érvényben lévő törvény értelmében ez év december 31-én be kellene fejeződjön a föld-visszaszolgáltatási folyamat. „Huszonöt évvel az első földtulajdonjog-visszaállítást célzó törvény életbe lépése után sem sikerült helyreállítani azt a jogviszonyt, amelyet a negyvenöt éves kommunista hatalom megszüntetett — tájékoztatott Altfatter Tamás, Szatmár megye alprefektusa. — Az 1991-ben elfogadott 18-as törvényt követően több kiegészítő, módosító jogszabály is életbe lépett, de egyikkel sem sikerült rendezni a földek visszaadását. A 18-as törvény szerint azok, akik visszaigényelték a kommunista hatalom által államosított földjeiket, mindössze harminc napon belül nyújthatták be igényeiket. A kérvények megoldására pedig kilencven napos határidőt tűzött ki a jogszabály, a földügyek rendezése azonban ma is folyamatban van. Nem lehet könnyen helyrehozni azt, amit egy közel fél évszázados időszak átrendezett. Dokumentumok tűntek el, megváltoztak a terepviszonyok. A legnagyobb gond viszont az volt, hogy helyi földosztó bizottságok legtöbbje alkalmatlan volt arra, hogy a földvisszaadást rendezze. Nem volt erre alkalmas irodai személyzet, de a földmérő szakemberek is hiányoztak.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha a kormány nem hosszabbítja meg a határidőt, az alprefektus azt válaszolta, hogy sem az Országos Kataszteri Hivatal, sem az ANRP nem nyilatkozott az ügyben. Szatmár megyében a legtöbb visszaszolgáltatásra váró föld az Avasban van, mivel ott nem voltak a földek telekkönyvezve, de nagyon sok rendezetlen ügy van a megye más részein is.

„A föld-visszaszolgáltatások meggyorsítása végett, a 165-ös törvény alkalmazását kiegészítő, 2014-ben megjelent 200-as kormányrendelet irányozta elő, hogy minden településen fel kell mérjék a parcellákat, és ennek alapján el kellett készíteni a földmérleget, és ameddig ez nincs meg, a helyi közigazgatási egységek nem bocsáthatnak ki birtokleveleket, csak egyes bírósági végzéseket hajthatnak végre. Ez is késleltette a folyamatot, hiszen a parcellákat csak úgy lehetett feltérképezni, ha a helyi önkormányzatok szerződést kötöttek egy topográfussal vagy valamilyen földméréssel foglalkozó céggel. A terepmunkát követően pedig az adatokat be kellett vezetni a kataszteri nyilvántartásba, amelyet a kataszteri hivatalok láttamoztak — szögezte le az alprefektus.

Altfatter szerint a legtöbb problémát a 18-as törvény okozta, hiszen akkor nagyon sokan kaptak földet olyanok is, akiknek az ősei nem rendelkeztek földtulajdonnal. A törvény értelmében ők is jogosultak voltak rá. Emiatt okozott nehézséget majd a 165-ös törvény alkalmazása.

A 18-as törvényt kiegészítette az 1997. október 27-én megjelent 169-es, ami még bővítette a lehetőségeket, de még mindig korlátozott visszaszolgáltatásról beszélt, aztán 2000. január 11-én kibocsátották az 1-es számú, „Lupu-törvény”-t, amely a teljes visszaszolgáltatást helyezte kilátásba. Aztán 2005-ben a 247-es törvény és ennek az alkalmazási szabályai újabb feltételeket szabtak meg, végül pedig a 2013-ban kibocsátott 165-ös törvény volt hivatott arra, hogy lezárja ezt a folyamatot. Valóban, ezekkel a jogszabályokkal az volt a cél, hogy a gyakorlatban tapasztaltakra alapozva felgyorsuljon a folyamat, de a következetlenségük miatt sok esetben inkább bonyolódott az ügyintézés, ami még inkább lassította az eljárást.

Elek György