Véget ért az egészségügyi dolgozók hétfői kétórás, országos figyelmeztető sztrájkja, amelyet a Sanitas Szakszervezeti Szövetség szervezett a közalkalmazotti bértörvény elleni tiltakozásul.

A munkabeszüntetés idején az ország közel 500 kórházában a sürgősségi ellátást és az egészségügyi tevékenység egyharmadát a törvénynek megfelelően biztosították.
A Sanitas közösségimédia oldalán közölte, hogy a kétórás sztrájk sok egészségügyi és szociális dolgozó számára nem egyszerű munkabeszüntetés, hanem egy bátor gesztus volt. 'Bátorság volt hangosan és egységesen kijelenteni: Románia egészségügyi és szociális ellátórendszereit többé nem lehet azoknak a kizsákmányolására építeni, akik nap mint nap életben tartják ezeket a rendszereket' - írták.

A szakszervezet szerint a tiltakozók azt üzenték a döntéshozóknak, hogy nem fogadnak el több fedezet nélküli ígéretet, hibás bérszorzókat és nem tűrik többé a pótlékok kifizetésének elmulasztását. A Sanitas közölte azt is, hogy a bértörvényben igazságos referenciaértéket, megfelelő besorolást és a pótlékok teljes kifizetését követeli az orvosok, asszisztensek, betegápolók, gondozók, szociális munkások, adminisztratív és műszaki személyzet, valamint az ágazat többi dolgozója számára.
„A sztrájk következmény. Az ok az, hogy a politikusok elutasítják a párbeszédet' - közölte a szakszervezeti szövetség, hozzátéve, hogy a kormány továbbra is figyelmen kívül hagyhatja az üzeneteiket, vagy dönthet úgy, hogy velük együtt keres megoldásokat.

A Sanitas szerint a tiltakozások menetrendje változatlan, a figyelmeztető sztrájkot július 28-tól határozatlan idejű általános sztrájk követheti.

Tiltakozó akciókat tervez az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség is

Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség szerint a munkaügyi minisztérium által közzétett bértörvénytervezet ugyan több korábbi szakszervezeti javaslatot is átvett, de továbbra is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az egészségügyi dolgozók jelentős részének bércsökkenéséhez vezethetnek.

Mint részletezik az elért, pozitív módosítások közé tartozik egyes bérszorzók korrekciója, a műszakpótlék visszaemelése 15 százalékra, a készenléti ügyelet díjazásának visszaállítása az óradíj 40 százalékára, a három ügyeleti kategória bevezetése, valamint a munkaszüneti és ünnepnapokon végzett munkáért járó pótlék 10-ről 30 százalékra emelése — a FSSR ugyanakkor hangsúlyozza, hogy utóbbi emelés továbbra sem elegendő.

A szakszervezeti szövetség szerint a tervezet több pontja továbbra is elfogadhatatlan. Felróják, hogy a munkakörülményekért járó pótlékoknál nem határozzák meg egyértelműen, mely munkakörök jogosultak ezekre, és a pótlékokat csak egy meghatározott százalékos felső határig írják elő, garantált minimum nélkül, így a jogosultság szerintük 'puszta lehetőséggé' válik. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a pótlékokat a dolgozók legfeljebb 10, illetve 20 százalékára korlátoznák, ami kizárná a munkavállalók egy részét a tényleges munkakockázat elismeréséből.
Rámutattak arra is, hogy a munkaszüneti és ünnepnapokon végzett munkáért járó 30 százalékos pótlék, valamint az ügyeleti díjazás továbbra is elmarad a jelenlegi szinttől, ami jövedelemcsökkenést eredményezne.

Az FSSR arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy folytassák a törvény által előírt egyeztetéseket, fejezzék be a hatásvizsgálatot, és még elfogadása előtt módosítsák a tervezetet, hogy a reform - a béremelés látszata ellenére - ne eredményezze az állami egészségügyi rendszer működését biztosító dolgozók jövedelmének csökkenését.

A szakszervezeti szövetség képviselői ugyanakkor figyelmeztettek: ha követeléseiket nem veszik figyelembe, tiltakozó akciókat fognak kezdeményezni. 

Hírszerkesztő

(Nyitókép: Sanitas Szakszervezeti Szövetség közösségimédia oldala)