Ahmet Davutoglu volt török miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy - kizárását megelőzve - maga mond le tagságáról a hatalmon lévő, iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjában (AKP), amelyet a közelmúltban élesen bírált a tömörülés elnökével, Recep Tayyip Erdogan államfővel egyetemben.

Az AKP végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén Davutoglu, valamint Ayhan Sefer Üstün, Selcuk Özdag és Abdullah Basci egykori parlamenti képviselők kizárását követelte. Selcuk Özdag régebben az AKP elnökhelyettese is volt. A párt fegyelmi bizottsága pénteken minden bizonnyal kizárta volna őket, azonban így még idő előtt lemondtak tagságukról.

Davutoglu pénteki ankarai sajtótájékoztatóján jelen volt az AKP korábbi Isztambul tartományi elnöke, Selim Temurci, illetve az AKP korábbi Ankara tartományi elnöke, Nedim Yamali is. Ők ugyancsak közölték: kilépnek a kormánypártból.

Davutoglu azzal indokolta döntésüket, hogy nem maradt számukra lehetőség a pártban megvalósítani céljaikat. Hangoztatta: a vezetés még megfizeti az árát annak, hogy kritikáik meghallgatása helyett ki akarta zárni őket. "Azok, akik azt hiszik, hogy megszabadulnak a párton belüli bírálatoktól, csak annál jobban fogják érezni a mostani szakadást" - fogalmazott, hozzátéve, hogy egy olyan tömörülés, amely süket az építő jellegű kritikákra, haszontalan a nép számára.

További részleteket nem árult el, de azt is jelezte: ő és társai számára történelmi, továbbá a nép iránt érzett felelősség egy új politikai mozgalom felépítése.

A Financial Times brit üzleti-politikai napilap július 31-i számában megjelent interjújában a volt kormányfő arról beszélt, hogy a 2002 óta hatalmon lévő török kormánypártban "nagy a szomorúság". Davutoglu szerint az, hogy az AKP eltért alapvető értékeitől, elégedetlenséget szült a tagság és a párt befolyásos személyiségeinek köreiben is. "Az Igazság és Fejlődés Pártja egykor nagyra tartotta a szabadság, a vélemény- és a szólásszabadság, az igazságosság értékeit" - mondta az interjúban. Leszögezte: az elmúlt három évben azonban azt tapasztalta, hogy figyelmen kívül hagyják ezeket az alapvető értékeket, amelyeket addig tiszteletben tartottak. Egyúttal úgy látta, Törökország intézményei gyengülnek, és az elnöki rendszerre való 2018-as áttérés, amely példátlan hatalmat biztosított Erdogannak, az ország alapvető struktúráit rombolja.

Az AKP másként gondolkodóinak két csoportja arra készül, hogy rivális pártokat alapítanak azt követően, hogy az AKP az idei helyhatósági választásokon 15 év után elveszítette Isztambul és Ankara főpolgármesteri székét.

Ali Babacan egykori miniszterelnök-helyettes mély nézetkülönbségekre hivatkozva már júliusban kilépett a kormánypártból. Babacan, aki alapító tagja volt az AKP-nak is, egy kedden megjelent lapinterjújában bejelentette: még az év vége előtt új pártot alapít. Anélkül, hogy neveket említett volna, azt állította: aki Törökország gazdasági és külpolitikai sikereinek, valamint európai uniós reformjainak idején "a tűz közelében volt", most mind az ő oldalukon áll. A csapat összeállításánál a minőségre helyezi a hangsúlyt, mindazonáltal széles rétegekből merít - fűzte hozzá.

Ami a volt miniszterelnököt, Davutoglut illeti, egyelőre nem ismertette, hogy mikor tervez újból a politika porondjára lépni.

Davutoglu 2003 és 2009 között Erdogan külpolitikai tanácsadója, 2009 és 2014 között az ország külügyminisztere, 2014 és 2016 között pedig miniszterelnök, illetve az AKP elnöke volt. Leköszönése után Binali Yildirim váltotta a poszton.

A kormánypártnak jelenleg 295 képviselője van a 600 fős törvényhozásban. A többséget szövetségesével, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) biztosítja a parlamentben, amely további 49 mandátummal rendelkezik.