Lemondott tisztségéről Teodor Meleşcanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója hétfőn, hogy indulhasson az elnökválasztáson.

A Központi Választási Iroda (BEC) szóvivője közölte: keddre várják Meleşcanut a hivatalba, hogy az államfőjelöltségét támogató aláírásokat iktassák.

Meleşcanu 2012 februárja óta vezeti a SIE-t, amikor a poszt azért üresedett meg, mert Traian Băsescu államfő Mihai Răzvan Ungureanu akkori SIE-igazgatót jelölte miniszterelnöknek. A jelenleg 73 éves Meleşcanu 2012-ben az akkor ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátori tisztségéből került a külföldi hírszerzés élére, korábban védelmi és külügyminiszter is volt. 1995-ben, a magyar-román alapszerződés előkészítése és aláírása idején ő vezette a román diplomáciát.

Kedden éjfélkor járt le a jelöltállítás határideje a novemberi államfőválasztásra. Meleşcanut a — gyakorlatilag ismeretlen — Társadalmi Igazságosság Pártja (PDS) jelöli az államfői tisztségre — közölte a BEC.

Meleşcanu már nyár elején meglebegtette: nem utasítaná el, ha felkérnék, hogy induljon az elnökválasztáson. A román média mégis váratlan fordulatként értékelte a hétfői bejelentést és azt firtatta, vajon nem törvénybe ütköző-e, hogy egy kémfőnök egyik napról a másikra aktív politikai szerepet vállaljon. Arra sincs egyelőre magyarázat, honnan kerül majd elő egy nap alatt az államfőjelöltséghez szükséges legalább 200 ezer aláírás, hiszen elvileg senki sem gyűjthetett Meleşcanut támogató aláírásokat addig, amíg ő SIE-igazgató volt.

Az elnökválasztási kampányt már a SIE-igazgató lemondása előtt is ügynökbotrányok tarkították. Traian Băsescu leköszönő államfő nemrég közölte, hogy az elnökjelöltek között egy korábbi titkos ügynök is van, akit felszólított, hogy fedje fel magát, ellenkező esetben ő lesz kénytelen „kiegészíteni” az illető önéletrajzát. A bejelentés óta a román média folyamatosan azt találgatja, kiről lehet szó.

Közben az elmúlt hét végén egy közismert újságíró, Robert Turcescu, a Băsescu elnökhöz közel álló B1 hírcsatorna műsorvezetője „gyónta meg” a nyilvánosság előtt, hogy egy titkosszolgálatnak is dolgozott.

A közvélemény azért is áll értetlenül a médiát elárasztó ügynöktörténetek előtt, mert a román törvények szerint a titkosszolgálatok fedett ügynökeinek leleplezése államtitok megsértésének minősül, és több éves börtönbüntetés jár érte.