Kiegyezésben–megegyezésben gondolkodni — erre kérte a túrterebesieket, felidézve a szabadságharc leverése utáni, 1867-es kiegyezéshez vezető folyamatokat Erdei D. István parlamenti képviselő a különösen tartalmas március 15-i ünnepség keretében.

Zsúfoltságig megtöltötték a különlegesen szép ünneplőbe „öltöztetett” túrterebesi kultúrházat az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezők tegnap délben, akiknek belépéskor kedves fiatalok nyújtották át a kokárdákat — s bizony kevésnek bizonyult a Vojtku Mónika szorgos keze által készített 150 darab. Az egybegyűlteket elsőként az RMDSZ helyi nőszervezetének elnöke, Doroha Gabriella köszöntötte a magyarság egyik legszentebb ünnepén, melyen nemcsak kívül, de legbelül, a lelkünk is ünneplőbe öltözik. „Idézzük fel a nagy elődök példáját, hogy cselekedeteinket az övékhez mérve, erőt és hitet merítsünk a folytatáshoz. Idézzük fel azt, ami Kossuth Lajost, gróf Széchenyi Istvánt, Klapka Györgyöt, Bem Józsefet vagy a lánglelkű Petőfit képessé tette a rendkívüli helyzetben a rendkívüli feladatok vállalására. Ez a képesség és érzés pedig nem más, mint a szabadság akarása, a nemzet szabadsága és a nemzetet alkotó polgárok szabadsága. Azt mondják, a szabadságnak nincs nemzetisége, mégis, legalább a világ 52 országában, ahol magyarok élnek, március 15. a magyar szabadság ünnepe. Tiszta szívből kívánom, hogy Túrterebesen is mindenki megtapasztalja a piros-fehér-zöld színekben rejlő magyarság és összefogás érzését” — fogalmazott.

Az ünnepi gondolatokat követően a Vojtku Mónika és Maier Enikő tanítónő által felkészített V–VII. osztályos diákok mutatták be tartalmas mondanivalójú verses-zenés összeállításukat, melynek keretében nem csak 1848. március 15-i napjának mozzanatait elevenítették fel, de mintegy igazolták azt is — akárcsak a Kossuth-nótát a színpadon lévőkkel együtt éneklő „nézők” — azon a helyen, ahová Isten teremtett bennünket, ott kell megőriznünk kultúránkat, hiszen a kultúráját nem veszik el senkitől, arról csak lemondani lehet.

„Egy politikustól azt várják, hogy lelkesítő, gyújtóbeszédet mondjon, de ennél szebbet és többet nem tudok mondani, mint az előttem szereplő gyermekek” — mondta ünnepi beszédében Erdei D. István, aki három márciust (1848. március 15., 1990. március 19. és 2016. március 13.) említve arra mutatott rá: szabadság csak akkor van, ha biztonságérzet is van, s ez az utóbbi időben megrendült. Nem a törvények, hanem azok miatt, akik nem tartják be a törvényeket. „Nagyon bátrak, akik arra vállalkoznak, hogy a helyi közösséget képviseljék. Tartsák szem előtt, fogadják meg Bethlen Gábor fejedelem szavait: nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” — utalt a közelgő választásokra. Majd az 1867-es kiegyezéshez vezető folyamatot felidézve arra kérte a túrterebesieket: próbáljanak meg a kiegyezésben–megegyezésben gondolkodni, mert az az erős emberek aduja.

Az ünnepség zárómomentumaként a település központi parkjában lévő emlékműnél helyezték el koszorúikat a megemlékezők.

 Szabó Kinga Mária