Szatmárnémeti

Leleményes csempészek

2015.03.13 - 11:44

Míg a román–ukrán határszakaszra csak elvétve tévednek illegális átkelők, a román–magyar zöldhatáron nagy a forgalom.

 

„Románia s ezen belül Szatmár megye csak tranzithely, de mondhatnám úgy is: átjáróháza a menekülteknek, hiszen szinte valamennyien a schengeni övezetbe akarnak eljutni és ott maradni” — fogalmazott a prefektusi hivatal által létrehozott, a cigarettacsempészés és adócsalás visszaszorítását célzó munkacsoport találkozóján Liviu Bute, a Máramarosszigeti Területi Határrendészeti Felügyelőség főparancsnoka, amelynek alárendeltségébe tartozik a Szatmár Megyei Határrendészet is. Amint az a tavalyi év rövid összefoglalójából kiderült, a Szatmár megyét érintő román–magyar határszakaszon 173 határsértőt tartóztattak fel és fogtak el, illetve a rendőrséggel együttműködve sikerült több embercsempész-bandát is felszámolni.

Bute szerint a legnagyobb gond a csempészéssel és ezen belül a cigarettacsempészéssel van — tavaly 128 000 csomag, 580 000 lejt érő csempészcigarettát foglaltak le a határrendészek. S bár ez a mennyiség jelentősen kisebb, mint az előző években (2013-ban például 416 000 csomagot foglaltak le), nem jelenti azt, hogy nem virágzik a cigarettacsempészés és illegális kereskedelem. „A legkedveltebb módszer még mindig az, hogy a személyes tárgyak, ruhák közé vagy a gépkocsik ajtóborításába, kárpitozásába rejtik a csempészárut — de ezek csak az úgynevezett kishalak. Sokkal nagyobb gondot jelentenek a profik, akik búvárruhás, horgászbotos vagy éppen sárkányrepülős módszerrel egyszerre több száz vagy ezer csomag cigarettát csempésznek be az országba, de olyanra is bőven van példa, hogy az útvonalra betanított lovak kocsis nélkül baktattak s húzták maguk után a cigarettásdobozokkal megrakott szekeret. És sajnos arra is volt példa, hogy a csempészek „munkáját” egykori, a szolgálat kötelékéből már kilépett határrendészek segítették” — mondta Bute, rámutatva arra is: a csempészek sokkal modernebb gépparkkal és technikai felszereléssel rendelkeznek, mint bizonyos határrendészeti egységek, értve például ez alatt az avasfelsőfalui és nagytarnai határrendészetet, melynek munkáját nem csak az erdős, sziklás hegyvidék, a hegyi utak járhatatlansága nehezíti, hanem a gépjárműpark hiánya is (miközben a csempészek ATV-vel és magasított terepjárókkal robognak át a zöldhatáron …).

Bár az északi határrész legfőbb csempészáruja a cigaretta, a határrendészek nem csak azt foglaltak le a tavalyi év során, hanem 1318 liter szeszt, 1983 liter üzemanyagot, 1600 kg bányakövet, -virágot, egy revolvert, egy puskát és 349 töltényt, illetve 187, csempészésre használt gépkocsit is. A lefoglalt gépkocsikkal kapcsolatban Bute felvetette azt az egyébként teljesen ésszerű és logikus javaslatot, hogy értékesíteni kellene őket, mielőtt teljesen tönkremennének: „A határrendészetek udvarain összesen 450 lefoglalt gépkocsi rostokol — sok már hosszú évek óta. Valamihez kellene kezdeni velük, eladni, a teljesen leromlottakat akár ócskavasnak is, és az így befolyt összegekből határrendészeti felszereléseket vásárolni” — mondta.

 

 

Szabó Kinga Mária