A vizsgákra való felkészülés felborítja a családok életét, fokozódik a stressz, felborul az addigi életmód, sokszor feszültség alakul ki. Mit tehetünk szülőként, hogy segítsük gyermekünk felkészülését, miként kezelje a vizsgadrukkot az, akire a megmérettetés vár?

Vizsgák előtt — legyen az érettségi, egyetemi felvételi vagy bármilyen más megmérettetés — úgy a gyerekek, mint a szülők sokszor bepánikolnak, stresszes állapotba kerülnek. Mit ajánlanak a vizsgadrukk leküzdésére a szakemberek? — az alábbiakban ennek jártunk utána.

Dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, iskolai tanácsadó elmondta, hogy a diákoknál hetedik-nyolcadik osztályban elkezdődnek a különóráztatások, sok diák így készül a vizsgákra. A segítség fontos a gyerekeknek, de a különóráknak van egy nagy veszélyük, ugyanis a gyerek elkényelmesedik abban, hogy átruházza a felelősséget a felkészítő tanárra. Eltelnek az évek, jön az érettségi, ami szintén arról szól, hogy vajon a tanár felkészíti-e a gyereket. Kevés szó esik arról, hogy mi a gyerek saját felelőssége, mi az ő aktív szerepe az érettségire és a felvételire való felkészülésben. Frigy szerint a motivációt az növeli, ha a gyereknek van egy célja az életben. Nem szabad belemenni abba — erre szülőként is érdemes odafigyelni —, hogy a gyerek azt mondja: csak legyek túl az érettségin. Az érettségi önmagában nem lehet egy cél. Ha a gyereknek van egy életcélja, az egy motiváló erőként működik az életében, hangsúlyozta az iskolai tanácsadó.

Meg lehet figyelni a gyerekeknél a stressz és teljesítmény közötti összefüggést. Vannak gyerekek, akik nem izgulnak, és vannak, akik túlizgulják a vizsgákat. A kutatások azt igazolják, hogy mindenkinek az életében van egy optimális stressz-szint, ami mellett nagyon jól tud teljesíteni. Ezt mindenkinek ki kell tapasztalnia a saját életében. Aki nem elég motivált, és tudja csökkenteni a stressz-szintet, de akkor is tudja csökkenteni, ha túl motivált, képes lesz arra, hogy megtalálja azt az optimális pontot, amely segíti a felkészülését. A memória működése olyan — főleg a hosszú távú memóriáé —, hogy idő kell az információk rögzítéséhez, magyarázta Frigy, rámutatva arra, hogy az iskola befejezésétől az érettségiig megmaradt idő arra elegendő, hogy a diák felfrissítse a már rögzült információkat, kevés idő van arra, hogy új információ rögzüljön. Az tud nyugodtan a vizsgák elé nézni, aki mögött többéves munka van, és nem a szerencsétől függőnek tartja, hogyan sikerül az érettségije. Annak lehet lelki nyugodtsága, aki mögött ott van az évek munkája, fel van készülve arra, hogy bármilyen kérdést kap, van valami ismeretanyag a tarsolyában. Azzal a viszonyulással érdemes az egészet elkezdeni, hogy kemény munkával lehet eredményt elérni. Aki nem ezt teszi, az később sem az egyetemen, sem a munkában nem fog boldogulni, véli a szakember, emlékeztetve arra, hogy a gyerek növekedésével arányosan a felelősség is egyre inkább az ő vállára kell hogy kerüljön. A gyakorlat azt igazolja, hogy az a szülő, aki mindentől megkíméli a gyerekét, csak árt neki. Az egyetemen, amikor a fiatal magára marad, nem lesznek különórák, úgy érzi majd, hogy el van veszve, lelki és fizikai problémák jelennek meg, amikkel nagyon nehéz lesz megküzdenie.

Az érettségi mindenki számára ugyanaz, a felvételi viszont minden egyetemen más. Az érettséginek van egy román sajátossága. Olyan szempontból egyszeri és megismételhetetlen, hogy ha a diák ír egy hatost, azt később nem lehet javítani. Ez nem egy jó rendszer, véli Frigy Szabolcs, és talán ez is az oka annak, hogy a megmérettetés nagyon komoly stresszel jár vizsgázónak és szülőnek egyaránt. A stressz kezelését pedig nem tanítják az iskolában, az a családból jön. Ha a családban nyugodt a hangulat, és a gyerek ebben nő fel, az egy nagy ajándék, magyarázza az iskolai tanácsadó, nem hallgatva el azt sem, hogy vannak szülők, akik jobban stresszelnek, mint a gyerek, amit ki is vetítenek rá.

Frigy szerint a vizsgát megelőző időszakban frissíteni kell az addig szerzett ismereteket , de nem szabad kialvatlanul menni a vizsgákra. A kapkodásból adódó bizonytalanság nagyon rossz. Egy vizsgán az tud jól teljesíteni, aki kipihent, a koncentrációhoz is ez kell. Az iskolai tanácsadó meglátása szerint ebben az időszakban érdemes a családban megváltoztatni a napi programot. A vizsga egy családi esemény. Beszélgetni kell róla, mert a beszélgetés oldja a bizonytalanságot. Bizonyos esetekben, például erős családi konfliktusok esetén vagy nagyon szorongó diákoknál a tanárok betölthetik a szülő szerepét is, ilyenkor ők motiválják és segítik azokat a fiatalokat, akiknek erre szükségük van. A stresszkezelésnek egyénre szabott mozzanatait szoktuk megvalósítani. Ennek lényeges része a relaxációs gyakorlat, ami helyben zajlik, és napi tizenöt perces folyamatos ismétlés már segíthet valódi vizsgahelyzetben is. A meditációs technikák bizonyos elemeit is fontos elsajátítani és gyakorolni az érzelmek, különösen az erős szorongás szabályozásához. Ha valaki a testi tüneteiben felismeri, hogy szorong, és képes azt gondolni vagy mondani, hogy „ez csak félelem”, „ez csak szorongás”, akkor hosszabb gyakorlással képes lesz arra, hogy elengedje az őt görcsössé tevő érzést — magyarázta Frigy.

Dr. Tallián Krisztián pszichiáter elmondta, hogy gyakran találkozik a rendelőjében olyan esetekkel, amelyek a szülők túlbuzgóságának a következményei. Úgy látja, hogy vizsgaidőszakban a legfontosabb, hogy nyugodt légkört kell teremteni a gyerekeknek. Ezt elég nehéz egy alkalomra kialakítani, ha a család addig nem élt olyan hangulatban, ami azt a biztonságos légkört mint természetes életformát biztosította. Fontos, hogy a szülő ne stresszelje a gyereket, mert azon egyébként is nagy a nyomás. Arról is gondoskodni kell, hogy a gyerek pihenjen. Vannak olyan túlbuzgó diákok, akik túl akarják teljesíteni magukat, hajlamosak éjszakákat nem aludni, vannak viszont olyanok is, akik korábban nem tanultak eleget, és az utolsó időszakban akarják bepótolni a lemaradást. Fontos a pihenés és a normális, rendszeres étkezés. Nem szabad túlzásba vinni a kólázást vagy más serkentő anyagok használatát, mert az később megbosszulja magát.

Nagyon fontos, hogy a gyerek vagy fiatal rendszeresen mozogjon — sétáljon, kocogjon —, mert a kikapcsolódás jót tesz az agynak. Nagyon sokan ott hibáznak, hogy órákra beülnek a szobába, s nem veszik észre, hogy elhasználódik az oxigén, aminek szintén lehet káros hatása. Tanulás közben időt kell szakítani a házimunkára: bevásárlásra, takarításra, ételkészítésre. Tulajdonképpen azokkal a gyerekekkel vannak problémák, akik olyan családban nőnek fel, amelyben nem nevelték őket az életre, akiket nem tanítottak meg tanulni. Az iskola feladata is az kellene legyen, hogy tanulási módszerekkel ismertesse meg a diákokat, nem pedig az, hogy ismereteket magoltasson be. Nem jó, ha a gyerek tanulás közben nem végez más tevékenységeket. Sok gyerek már a vizsgákra készülve elfárad, és a vizsgaidőszakban olyan problémák jelentkeznek nála, amelyek miatt hátrányos helyzetbe kerül. Meg kell védeni az agyat a túlterheléstől — figyelmeztetett dr. Tallián Krisztián.

Elek György