Szatmárnémeti

Leírhatatlan nagy élmény volt a koncert

2021.01.23 - 12:00
A Dinu Lipatti Filharmónia csütörtöki koncertjének Lukács Gergely tubaművész volt a szólistája. A fiatal tehetség egy bukaresti rézfúvós verseny díjaként kapott lehetőséget arra, hogy Szatmárnémetiben bemutatkozzon, a helyi filharmonikusokkal koncertezhessen.

Az elmúlt évben rendezték meg Bukarestben az első nemzetközi rézfúvós versenyt online formában, ennek a versenynek a nagydíját Lukács Gergely tubaművész nyerte meg. A verseny egyik díja az volt, hogy a szatmárnémeti zenekarral koncertezhetett. Nagyon nehéz volt számára közönség nélkül versenyezni. Jó érzés volt viszont csütörtökön élő közönség előtt játszani egy év kihagyás után, ugyanis egy éve játszott így utoljára Svájcban. Az alábbiakban Lukács Gergellyel beszélgettünk.

— Mit kell tudnia a komolyzenét szerető szatmári közönségnek önről?

— Lukács Gergely vagyok, 1995. május 21-én születtem Keszthelyen. A legfiatalabb koromat Zalaszentgróton töltöttem, oda jártam zeneiskolába is hatéves koromtól kezdve. Az akkor frissen végzett zenetanár, Johann Attila kezdett el velem foglalkozni, akinek feltűnt, hogy van érzékem a zenéhez. Többek között ő volt az, aki a fejlődésem fokozatosságát tartotta szem előtt, hogy ne legyenek rossz beidegződéseim, amikor először játszom a hangszeren. Végig figyelt rám az egész tanítási folyamat alatt, hogy minél többet tudjak kihozni magamból. Nagyon sokat köszönhetek neki, ő indított el a pályán. Annyira szoros kapcsolat alakult ki közöttünk, hogy később ő lett a keresztapám. Tizennégy éves koromban nyertem felvételt a budapesti Bartók Béla Zenei Szakközépiskolába. Adamik Gábor tanítványaként elvégeztem a középiskolát, majd 2012-ben sikeresen felvételiztem a Liszt Ferenc Zeneegyetemre, ahol dr. Szabó László volt a tanárom. Jelenleg is hallgatója vagyok az egyetemnek, május 31-én fogok diplomázni.

hirek/2021/januar/22/lukacs-gergely.jpg

— Miért a tubát választotta? Hogyan került kapcsolatba ezzel a ritka hangszerrel?

— Ötéves koromban történt, amikor anyukám biciklivel vitt éppen haza, hogy megpillantottam a nagy piros betűkből álló kiírást egy épület ajtaján. Én nem is láttam távolról a szöveget, de mindenképp el akartam olvasni, ezért közelebb mentünk: pótjelentkezést hirdettek a helyi zeneiskolába. Akkor még azt sem tudtam, hogy az micsoda, de elhatároztam, hogy bizony ide be fogok iratkozni. Ez így is történt, és nagyon élveztem azt, amit ott tapasztaltam: a könnyed, játékos bevezetést a zene világába. 8 évesen kellett hangszert választanunk. A tanárok játszottak egy rövid darabot az összes hangszeren, nekünk ezek után kellett eldöntenünk, hogy milyen irányba megyünk tovább. Nem tudom miért, de a tuba rögtön megtetszett. Azt mondták, ez lesz a hangszerem, de még várnom kell, mert nagyobb a hangszer, mint én. Előbb furulyáztam, trombitáztam, tenor kürtöztem, tizennégy évesen kezdtem el tubázni. Nekem sokkal fontosabb, hogy magát a tubát népszerűsíthetem. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a csodálatos hangszer méltó a megismertetésre.

— Nagyon sok versenyen vett részt. Miért fontosak a megmérettetések?

— Már egész kis koromban is fontosnak tartottam, hogy megmérettessem magam, nagyon szeretek versenyezni, első alkalommal kilencévesen nyertem versenyt, ezt követően számtalan nemzetközi versenyt nyertem meg a világ számos pontján. 2010-től vagyok az óbudai tubazenekar vezetője, 2019-ben jelent meg az első szólólemezem Fifty Shades of Tuba címmel. Ennek a lemeznek a teljes bevételét jótékony célra fordítom, azaz egy daganatos betegekkel foglalkozó alapítványnak adom az eladásokból származó összeget.

hirek/2021/januar/22/lukacs-gyergely-filharmonia.jpg

— Milyen élmény volt a szatmárnémeti zenekarral játszani?

— Leírhatatlan nagy élmény volt a szatmárnémeti zenekarral játszani, nagyon alázatosak és segítőkészek, és ami nagyon fontos: adni akarnak a közönségnek. Ez nagyon ritka a mai világban.

— A zeneirodalomban gyakori a tubaszóló?

— Az egész világon egyetlen ember van, aki abból él, hogy tubaszólista. A tuba egy nagyon fiatal hangszer, százötven éves, a hegedű és a trombita több ezer éves. Azért tudott ez a hangszer olyan gyorsan felfejlődni ilyen szintre, mert amikor kifejlesztették, akkor már minden adott volt ahhoz, hogy jó hangszert építsenek. Nem kellett végigjárni azt a szamárlépcsőt, mint a többi hangszernél. Megkapta a kor legjobb technikáját és mechanikáját. A zeneszerzők is felfigyeltek rá, hogy a hangszernek nincsenek határai, csak a játékosnak. Az első igazán nagy tubaszólót Ralpf Vaughan Williams írta meg, John Williams Oscar-díjas zeneszerző is írt tubaversenyt. Sajnos kevés a jó tubaszóló a zeneirodalomban. Egyre gyakrabban használják viszont a hangszert a modern zenében a különleges hangja miatt.

Elek György

Fotó: Facebook/Dinu Lipatti Filharmónia

Ajánljuk még a témában:

Szatmárnémeti

Vonzó város lett Szatmárnémetiből

„Bezzeg Nagybánya...”
Szatmárnémeti

The Dockers koncert a The Line-ban!

Szombat este ír kocsmává válik a The Line
Szatmárnémeti

Szélesebb lesz a haladósáv a Sugárúton

Az eső miatt akadozva, de festik az újragondolt parkolóhelyeket a szatmárnémeti I. C. Brătianun