Dr. Alexandra Cucu, az Országos Közegészségügyi Intézethez tartozó Egészségfejlesztés és Értékelés Országos Központjának (CNEPSS) vezetője egy televíziós műsorban közölte, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet azt javasolja, hogy a kisdiákok és a végzős évfolyamok tanulói, tehát a záróvizsgára készülő nyolcadikosok és tizenkettedikesek fizikailag is legyenek jelen a következő tanévben az órákon, azaz a hagyományos módon járjanak iskolába, míg a többi évfolyam diákjai esetében a hibrid forgatókönyvet vezessék be, tehát 50 százalékban az iskolapadban, 50 százalékban online tanuljanak.

A CNEPSS igazgatója azt is hozzátette: megtörténhet, hogy ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is kivitelezni lehessen a távolságtartás szabályainak megfelelően, néhány iskolában szükség lesz a terek „kibővítésére”. Ahol alacsonyabb a diáklétszám, például jó néhány vidéki iskolában, ott ez könnyebben kivitelezhető lesz, ahol pedig nem, ott a tanfelügyelőségek az önkormányzatokkal együttműködve kell megoldást keressenek erre — tette hozzá. Dr. Alexandra Cucu elmondta, hogy a közegészségügy által javasolt tanévnyitási szabályok összeállításakor megpróbálták a sok iskolában előforduló helyszűke problémáját is figyelembe venni, ezért úgy döntöttek, hogy nem kettő, hanem egy méter lesz a kötelező távolság a padok között — ennyi szükséges minimumot szabott meg az Egészségügyi Világszervezet is. Ha tehát minimum egy méterre kell elhelyezni egymástól az iskolapadokat, akkor egy kis szervezéssel már nagy valószínűséggel ott is meg tudják oldani, hogy jelen legyenek a tanulók az órákon, ahol magasabb a diáklétszám. A szakember szerint az is megoldható, hogy a különböző osztályok diákjai elkerüljék a személyes kontaktust: ehhez csúsztatott órarendet kell majd alkalmazni, az osztályok számára különböző időpontokban kezdődnek majd a tanórák, így a szünetek sem lesznek azonos időben. „Nem mindenki pontban nyolckor kezdi majd az iskolát, hanem például két osztály érkezik nyolcra, a következők 8.15-re, majd 8.30-ra és 8.45-re — így a szüneteik is eltérő időpontokban kezdődnek, nem lesznek sokan egyszerre a folyosókon és az udvaron. Természetesen ez komoly szervezési munkát igényel” — tette hozzá.

„Nem tudjuk azt mondani országos szinten, hogy holnaptól minden osztályban 15-en vehetnek részt az órákon, mert lehet, hogy egy nagyobb területű tanteremben a távolságtartás szabályainak megfelelően akár több diák is helyet tud foglalni, akár az egész osztály részt vehet a tanórákon. A lényeg az lenne, hogy minél több diák részt vehessen az órákon közvetlen módon, viszont anélkül, hogy egészségügyi kockázatnak lennének kitéve” — emelte ki a központ igazgatója.

Forgatókönyvek és alforgatókönyvek

Az Egészségügyi Minisztérium egyébként az elmúlt napokban már a hibrid forgatókönyv két különböző verzióját is kidolgozta, amely érvényes lehet szeptember 14-től. Újdonság, hogy szeretnének elállni attól a tervtől, hogy egy forgatókönyvet „húznak rá” minden régióra és oktatási intézményre, hanem az iskoláknak is lenne döntési joguk, amennyiben a megyei katasztrófavédelmi bizottságok is rábólintanak erre.

Az első forgatókönyv szerint a tanulók visszatérnek az iskolapadokba, és a hagyományos módon kezdődik el az iskola. Be kell azért tartani néhány szabályt, így például megfelelő — legalább 1 méteres — távolságra kell elhelyezni a padokat egymástól.

A második forgatókönyvnek, amelyet hibrid forgatókönyvként emlegetnek, már két verzióját is kidolgozták. Az első alforgatókönyv szerint az óvodások és elemi osztályosok (előkészítőtől negyedikig) visszatérnek az oktatási intézményekbe, míg az V–VIII. és IX–XII. osztályosok részben otthon, online módon, részben az iskolában tanulnak. A terv szerint az osztályközösségek fele egy vagy két hétig az iskolában tanul, majd ugyanennyi ideig otthon, az interneten keresztül kapcsolódik be az oktatásba — addig az osztályok másik fele jár iskolába. A második alforgatókönyv szerint mindenki, az óvodások és a kisdiákok is felváltva járhatnak majd oviba, iskolába — 1–2 hétig a csoport/osztály egyik fele, majd a másik.

A harmadik és egyben legpesszimistább forgatókönyv szerint a járványhelyzet miatt egyáltalán nem járnak majd óvodába, iskolába a gyerekek, hanem 100 százalékban online oktatás lesz.

Tanintézetre szabva

Az Egészségügyi Minisztérium javaslatainak újdonsága a döntés decentralizálása, megyénként és iskolánként lehetséges eltérő döntéshozatal. Az oktatási szakemberek egyébként sem értettek egyet az iskolák bezárásával, főként azzal, hogy nem vették figyelembe az egyes falvakban vagy városokban élő gyermekek, valamint a COVID-19-es esetek számát. A javaslatok szerint most mindezeket figyelembe véve az óvodák és iskolák mérlegelhetik a kockázatot, sőt, akár különböző forgatókönyveket ültethetnek gyakorlatba évfolyamonként. A végső döntést a megyei tanfelügyelőségek, a közegészségügyi igazgatóságok és az egyes iskolák vezetőségei hozhatják meg, a katasztrófavédelmi bizottságok támogatásával.

Bumbuluţ Krisztina