Pénteken indult egytucatnyi konfis Rácz Ervin lelkipásztor vezetésével a szigetlankai templomtól Hadad felé. Első megállójuk az erdődi vár volt, ahol nemcsak az idegenvezető, hanem (biztos, ami biztos) az őket vezető lelkipásztor részéről is hallhattak történelmi érdekességeket. Az erdődi református templomban tarthatták az első bibliaórát, egyébként ezen a hétvégén a tízparancsolat volt az alaptéma. Ákos felújított műemléktemplománál Dobai Zoltán lelkipásztor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye főjegyzője várta az ifjakat.

E két fontos helyszín meglátogatása után Tövishátra indultak, ahol a hadadi Degenfeld-kastélyban szállhattak meg, Tőtős Beáta lelkipásztornő fogadta őket. A bibliaórák mellett szabadidős tevékenységekre is jutott idő. Ezzel a rendkívül mozgékony, vidám csapattal nem is lehetett volna másképpen. Veréb Nikolett volt szigetlankai gyakornoklelkész tartotta nekik az esti áhítatot, a hadadi ifjak is csatlakoztak az ifjúsági istentisztelethez. Együtt énekeltek, dicsérték az Urat. Később tanulságos kisvideókon keresztül szembesültek azzal, hogy hova vezet az, ha a bűn elhatalmasodik életükben: családon belüli erőszak, alkohol, drog, abortusz, öngyilkosság témájában is elmélyülten beszélhettek. De azt is megérthették, mit jelent a megváltás. Meglepő, hogy milyen érettséggel, tájékozottsággal álltak hozzá a témákhoz, ugyanakkor a keresztyén szempontokat is érdemes volt elsajátítani bennük.

Másnap reggel William Golding A legyek ura című regényének filmes feldolgozását nézhették meg. Ez a regény és film arról szól, hogy egy csoport angol iskolás fiú, hat és tizenkét év közöttiek, valami szerencsétlenség miatt egy lakatlan kis szigetre vetődik, ami a Csendes-óceánban van. Felnőtt nélkül kell berendezkedniük ezen a szigeten az őserdő tövében. Szépen indul minden. Vezért választanak maguknak, törvényeket alkotnak, amelyek csakugyan segítik és szabályozzák az együttélésüket. Aztán egészen különös vad indulatok bújnak elő a gyerekekből, és egyre borzalmasabb tetteket követnek el.  A gyerekszívekben egyre inkább elhatalmasodik a félelem valamiféle szörnytől, amely állítólag ott lakik a szigeten, de még senki sem látta. Ez a félelem még agresszívebbé teszi őket. Egyre nagyobb a káosz, és többen bele is halnak ebbe, ölik egymást. Azzal fejeződik be a regény, hogy a hamuvá égetett sziget romjai mellett állva, a megmentő szerepét betöltő tengerész rácsodálkozik arra, hogy mire voltak képesek a gyerekek. Mi is így szakadtunk el Istentől, és így leszünk egyre vadabbakká. Ezért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. Ezt a változást semmi mással nem lehet elérni senkinek az életében. Ezt a változást senki más nem tudja végrehajtani, megvalósítani, csak az érettünk emberré lett Isten Fia, maga Jézus Krisztus. Ő viszont mindenféle rabságból ki tud szabadítani minket, és nincs az a nyomorúság az emberi életben, amire Ő ne tudna érdemi, tényleges, tartós megoldást adni. Ő legyen Urunk! – hallhatták a tanulságát a történetnek a konfirmandusok.

Szombaton délután a szigetlankai presbiterek és a szülők közül néhányan érkeztek a táborhelyre, hogy finomságot készítsenek az ifjaknak, akik hálásak voltak érte. Fáradtan, de lelkileg feltöltődve tért haza a csapat, fontos lépést megtéve a konfirmáció bizonyságtétel felé.

Rácz Ervin