A cserkészet egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Nagykárolyban egy éve működik ismét ez a mozgalom.

A cserkészet alapelvei egy viselkedési mintát írnak elő minden tag számára és meghatározzák a mozgalmat. A cserkészmódszer, melynek feladata ezen célok elérése, egy folyamatos rendszer, amely a következő elemekből áll: cserkésztörvény és cserkészfogadalom; cselekedve tanulás; kiscsoportos (őrsi) rendszer; folyamatos, változatos és ösztönző programok; szimbolikus keret (keretmese); személyes fejlődés, önnevelés; felnőtt támogatás; természeti környezet. A cserkészek számára az év fénypontja, hogy nyáron legalább egy hetet valamilyen közös tevékenységgel töltenek a szabadban.

Egy éve indult ismételten útjára a nagykárolyi cserkészmozgalom. Jelenleg tízfős csapattal működik a Geréb Miklós, Kocsis Aliz által irányított, Szénás Zalán iránymutatásával egyre inkább feltörekvő csapat, mely hétvégén nyilvános toborzást szervez. Geréb Miklóst — aki egyébként Irinyben református lelkipásztorként tevékenykedik — arra kértük, meséljen nekünk a nagykárolyi cserkészmozgalomról.

„A cserkészcsapat története onnan kezdődik, hogy én Irinyben szerettem volna elindítani a cserkészmozgalmat, felállítva egy saját csapatot. Ezzel párhuzamosan Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Gimnázium igazgatónője, Kocsis Aliz részéről is megmutatkozott ez az igény, s szinte egyszerre kezdtük el ezt a ténykedésünket. Az iskola tanárai közül többen vettek részt a Cserkészszövetség által szervezett felnőttképzésen. Így találkoztunk mi, s a beszélgetések során kiderült, hogy mi Irinyben kevesen vagyunk, az utánpótlás nem biztosított, ezért úgy döntöttünk, egyesítjük erőinket és közösen szervezzük foglalkozásainkat. Mára elmondhatjuk, hogy egy éve működik a Gróf Károlyi Gyula Cserkészcsapat. Az együttműködésünk meghatározta azt is, hogy Nagykároly lesz a foglalkozásaink központja, s a Kalazanci iskola vezetősége volt olyan előzékeny, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a helyszínt, ahol ezeket lebonyolíthatjuk. Szükségünk volt egy helyszínre, egy székhelyre, s mivel egy helyiség fenntartása járulékos költségeket von maga után, az iskola vállalta magára, mi pedig nagyon szívesen fogadtuk el ezt az ajánlatot. Nagykárolyi és irinyi gyermekek járnak a foglalkozásainkra. Az első év alatt 15 gyermek vett részt a programjainkon. Közülük tízen jutottak el oda, hogy részt vegyenek a nyári táborunkban, letették az újoncpróbát, fogadalmat tettek és megkapták a nyakkendőt, így ők már hivatalosan is cserkésznek minősülnek. A többiek különböző okokból nem tudtak eljönni a táborba, de az ő tagságuk nem szűnt meg, s egy későbbi időpontban tehetnek majd fogadalmat” — mondta Geréb Miklós.

Cserkésztoborzás szombaton

„Szeptember 17-én, szombaton 15 órától várjuk az érdeklődőket, előzőleg pedig ma délelőtt végigjárjuk a város magyar V–VIII. osztályait és mindenkit meghívunk a szombati bemutatónapra, a Kalazanci Szent József Gimnázium udvarára. Játékkal, énekkel, számtalan vetélkedővel várunk minden érdeklődőt, aki szeretne betekintést nyerni a cserkészkedésbe. Ha a látottak felkeltik az érdeklődésüket, akkor ettől a tanévtől kezdve a heti rendszerességgel zajló foglalkozásokon részt is vehetnek” — mondta.

Nagykárolyban nem ez az első cserkészcsapat. Épp a közelmúltban került elő a régi Piarista Gimnázium negyvenes évekből származó évkönyvei, így megvan a nyom, amin haladva remélhetőleg kisebb-nagyobb hiányosságokkal, de feltérképezhető a nagykárolyi cserkészmozgalom története. Az első csapat 1941-ben alakult meg, május 22-én, áldozócsütörtökön volt az első fogadalomtétel. Ez a csapat úgy vonult be a történelembe, mint a 636-os számú II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapat. Így a történelmi hitelesség azt kívánta volna, hogy ezt a nevet vegye fel az újraalakult csapat.

„Mi azért változtattunk, mert kiderült, hogy 1989 után több csapat is létrejött Erdélyben. Már van II. Rákóczi Ferencről elnevezett csapat, több is, így arra gondoltunk, hogy keresünk valakit a magyar történelem és irodalom bőséges választékából, akinek a nevét felveheti csapatunk is. Szerettünk volna valakit, aki Nagykárolyhoz kötődik, s alakja példaképként szolgálhat a következő generációk számára. Az első nagykárolyi cserkészcsapat említése okán szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy megkérjek minden olyan nagykárolyit vagy akár már nem ott élőt, hogy akinek a birtokában van olyan fénykép vagy bármilyen okmány, ami a 636-os számú II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapathoz kötődik, keressen meg engem. Szeretnék egy anyagot összeállítani, mely a nagykárolyi cserkészmozgalom hírnevét öregbítené és bizonyítékkal szolgálna a jelen cserkészeinek vagy az érdeklődőknek. Sikolya Imre bácsival sikerült beszélgetnem az akkori cserkészmozgalomról. Ő maga is tagja volt a cserkészcsapatnak, s valamikor hatalmas fotógyűjteménye is volt, azonban a háborút követően feldúlták otthonát és a képeknek, iratoknak nyoma veszett. Egyedül a cserkészigazolványa maradt meg, azt nagy becsben is tartja a mai napig” — mesélte el Geréb Miklós.

A cserkészszövetségnek egy nagyon alapos próbarendszere van, ami meghatározza, hogy bizonyos életkor alapján a cserkésznek milyen elméleti, gyakorlati tudásszintnek kell megfelelnie. A cserkészet először is egy életforma, ami zsenge gyermekkorban kezdődik és mindhalálig tart. Aki cserkész lesz, az nem egy-két évre választja mindezt magának, hanem egy életre szóló kihívásnak veheti mindezt. A cserkészetben megvannak a legkisebbektől, a farkaskölyköktől kezdve korosztályok — cserkész, kósza, vándor, felnőttcserkész, öregcserkész — amik gyakorlatilag egy egész emberéletet lefednek. Ilyen szempontból a cserkész mindig törekszik arra, hogy fejlődjön, hogy tökéletesedjen. „Minden korosztálynak megvannak a maga próbái, amiket évről évre teljesíteni kell. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint az iskolai osztályokat: egy-egy próbatétel teljesítése a cserkész belső igényéből fakad, ő hozza meg a döntést, hogy az adott próbát szeretné teljesíteni, s akkor arra készül, arra összpontosít. Ha általánosságában szeretném megfogalmazni, akkor azt mondom, hogy a cserkésznek az az ideálja, hogy önálló, felelősségteljes döntéseket hozni tudó állampolgára legyen annak az országnak, amelyben éppen adta a Teremtő, hogy megszülessen és éljen. Ez volt a cserkészmozgalom alapítójának, lord Baden-Powellnek a szándéka, hogy felelősségteljes embereket neveljen az emberpalántákból, akik megállják a helyüket és rájuk lehet bízni nagyobb megbízatásokat, feladatokat. Ez egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Aki szeretne részese lenni ennek a tartalmas, sok örömöt nyújtó és emberileg fejlesztő mozgalomnak, az jöjjön el bátran hozzánk, szombati toborzásunkra!” — fejtette ki lapunknak a nagykárolyi cserkészmozgalom újraindítója.