A képviselőház megszavazta a 34-es sz. sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet a legelők, gyepterületek művelését illetően.
A jogszabály gyepes területnek tekinti azokat a füves területeket, amelyeken legkevesebb öt éve nem alkalmaztak vetésforgót. Az 5. paragrafus szerint ezeket a területeket legeltetésre és takarmánytermesztésre lehet használni. Tilos őket kivonni a mezőgazdasági körforgásból és rendeltetésüket megváltoztatni a települések külterületein. Ezt megtenni csak a törvény által meghatározott esetekben lehet és a szaktárca jóváhagyásával. Kivételt képeznek például a közhasznúvá nyilvánított nemzeti, megyei vagy helyi érdekeltségű területek.
A 9. paragrafus értelmében a helyi önkormányzatok 7–10 évre adhatják bérbe a tulajdonukban levő gyepterületeket. Ugyanez a paragrafus előírja azt is, hogy a legelők, gyepterületek tisztítását, karbantartását annak az állattenyésztőnek kell elvégeznie, aki a területet használja. A karbantartási feltételeket pedig bele kell foglalni a haszonbérleti vagy bérleti szerződésbe.
Nehézségek
Balogh Pál avasújvárosi agrármérnök szerint szükség van a legelőtörvényre, de mint a legtöbb törvénynek, ennek is megvannak a kiskapui. Voltak évek, amikor az állatállomány megyeszerte jelentősen csökkent, ez egy magyarázat volt arra, hogy legelőrészeket belterületekké vagy szántóföldekké minősítsenek át. Több községben amiatt csonkították meg a legelőket, hogy tudjanak visszaszolgáltatni földeket az igénylők számára. Ettől függetlenül nagyon sok községben sokkal több a legelőterület, mint az állatállomány. A legelők egy részét a községben tevékenykedő állattartók használják, a megmaradt területeket általában juhtartóknak adják használatba. Elméletileg így van egy bizonyos jövedelme a helyi tanácsnak, a legelők pedig nem burjánoznak el. A valóság viszont az, hogy a bérlők felveszik az APIA-tól a területalapú támogatást, legeltetik a jószágaikat, de nagyon keveset fordítanak legelőkarbantartásra. Ha figyelembe vesszük a törvény előírásait, hogy melyek azok a területek, amelyeket legelőnek lehet nyilvánítani, nagyon kevés legelő maradna. A másik nagyon lényeges dolog: ha valaki tíz évre bérbe vesz egy legelőterületet, és tíz év alatt azt teljesen tönkre teszi, az önkormányzatnak semmilyen eszköze nincs arra, hogy kárpótlást követeljen.
[ohballada-1] [ohballada-2]
Elek György