A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint a saját fogyasztásra szánt kábítószer birtoklásának dekriminalizálása nem szorítaná vissza a drogkereskedelmet, hanem újabb lehetőségeket teremtene a kábítószer-kereskedőknek a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésére.

A DIICOT hétfőn nyilvánosságra hozott húszoldalas állásfoglalásában bírálta a parlament elé terjesztett törvényjavaslatot. A Victoria Stoiciu (független), Cristian Ghinea (Mentsétek meg Romániát Szövetség) és Daniel Fenechiu (Nemzeti Liberális Párt) szenátor által kezdeményezett tervezet szerint a saját fogyasztásra tartott kábítószer birtoklását szabadságvesztés helyett 1000 és 3000 lej közötti szabálysértési bírsággal büntetnék. Fenechiu időközben bejelentette, hogy visszavonta aláírását.

Az ügyészség úgy véli, a tervezet hibái nem egyszerű szövegezési problémák, ezért az indítvány sem jelenlegi formájában, sem részleges módosításokkal nem támogatható. Az ügyészség legfőbb kifogása, hogy a jogszabály nem határozza meg pontosan a „saját fogyasztás” fogalmát, és mennyiségi küszöböt sem állapít meg a fogyasztás és a kereskedelem elhatárolására. Így bármilyen mennyiség birtoklását szabálysértésként lehetne kezelni, ha nem sikerül bizonyítani, hogy a kábítószert értékesítésre szánták.

– magyarázták.

A DIICOT szerint ez azért is aggályos, mert a jogi minősítés joga az ügyésztől a rendőrhöz kerülne. Jelenleg minden kábítószer-birtoklás miatt büntetőeljárás indul, amelyet ügyész irányít és ellenőriz. A tervezet alapján viszont a rendőr foglalná le a kábítószert, és a szakosított rendőri egység szabná ki a bírságot. Az ügyész csak akkor értesülne az ügyről, ha az eljáró rendőr bűncselekmény gyanúját állapítaná meg.

A vádhatóság szerint ez nyomásgyakorlásra és korrupcióra adhat lehetőséget, különösen azért, mert a jogerősen kiszabott szabálysértési bírság később akár a büntetőeljárás megindítását is akadályozhatja. Ha utólag kiderülne, hogy a lefoglalt kábítószert értékesítésre szánták, az ugyanazon cselekmény miatti újabb eljárás sérthetné a kétszeres felelősségre vonás tilalmát.

Mennyi az annyi?

A DIICOT arra is rámutatott, hogy a kezdeményezők által példaként említett országokban világos mennyiségi korlátok vannak érvényben. Portugáliában a tíznapos átlagos egyéni fogyasztásnak megfelelő mennyiség számít irányadónak, a Moldovai Köztársaságban pedig minden egyes szerre külön határértéket állapítottak meg. Utóbbi országban például legfeljebb két gramm kannabisz vagy 0,15 gramm kokain birtoklása kezelhető saját fogyasztásként.

Hollandiában sem megengedett a kábítószer birtoklása, előállítása vagy értékesítése. Az ottani gyakorlat az ügyészi mérlegelésen alapul, és kötelező iránymutatások szabályozzák, milyen esetekben mellőzhető a büntetőeljárás. Belgiumban a saját célú kannabiszbirtoklás továbbra is bűncselekmény, és az eljárás módjáról ügyész vagy büntetőbíróság dönt, nem pedig a rendőrség.

Korai elévülés

A DIICOT szerint a tervezet azon mechanizmusa sem működne, amely lehetővé tenné, hogy a kereskedelem gyanúja miatt indított büntetőeljárást később szabálysértési eljárássá minősítsék át. A bírság kiszabása ugyanis egy év alatt elévülne, miközben a kábítószer-kereskedelem miatt folytatott nyomozások gyakran ennél tovább tartanak. Ha a kereskedelmi cél nem bizonyítható, az elkövető végül sem büntetőjogi, sem szabálysértési szankciót nem kapna.

Postai kiskapu

Az ügyészség szerint Románia nemzetközi kötelezettségeit is sértheti, hogy a javaslat a saját fogyasztásra szánt kábítószer behozatalát és kivitelét is szabálysértéssé minősítené. Ez különösen az interneten megrendelt és külföldről postai küldeményként érkező drogok esetében nyithatna kiskaput. A címzett saját fogyasztásra hivatkozhatna, miközben a külföldi eladó nem kerülne kapcsolatba a román igazságszolgáltatással - érveltek.

Állapotfelmérés és kezelés

A DIICOT kifogásolja azt is, hogy a tervezet bár közegészségügyi megközelítésre hivatkozik, nem kapcsolja össze a szankciót kötelező állapotfelméréssel vagy kezeléssel. A felnőttek esetében az egészségügyi vizsgálat önkéntes lenne, a kezelési programban való részvételhez pedig az érintett írásos beleegyezése kellene. A vizsgálat vagy a kezelés elutasítása semmilyen következménnyel nem járna. A vádhatóság szerint így az érintett kikerülne az igazságszolgáltatás látóköréből, de nem kerülne be az egészségügyi ellátórendszerbe sem. Az ügyészség úgy véli, a dekriminalizálás csak akkor jelenthetne valódi közegészségügyi megoldást, ha kötelező állapotfelmérés és működő kezelési rendszer társulna hozzá.

A javaslat mennyiségi korlátozás nélkül szabálysértéssé minősítené a saját célú kábítószer-előállítást, -kivonást, -feldolgozást és -termesztést is. A DIICOT szerint ez akár illegális laboratóriumok vagy tetszőleges méretű kannabiszültetvények működtetését is lehetővé tehetné, ha nem bizonyítható az értékesítési szándék. Ezzel szemben a kannabisz saját célú termesztését engedélyező országok szigorú korlátokat alkalmaznak: Máltán és Luxemburgban háztartásonként négy, Németországban felnőttenként három növény tartható - magyarázták.

Külön veszély a börtönben

A tervezet értelmében a büntetés-végrehajtási intézetekben saját fogyasztásra tartott kábítószer birtoklása is szabálysértéssé válna. A DIICOT szerint ez különösen veszélyes lenne, mivel a börtönökben a drogkereskedelem erőszakhoz, eladósodáshoz és a fogvatartottak közötti függőségi viszonyok kialakulásához vezet.

Az ügyészség vitatja azt az érvet is, miszerint a dekriminalizálás tehermentesítené a DIICOT-ot, és több erőforrást lehetne a jelentős drogkereskedők elleni fellépésre fordítani. A valóságban a bírságok kiszabása ugyanazokra a szakosított rendőri egységekre hárulna, amelyek jelenleg az ügyészség irányításával a kábítószer-kereskedelmi ügyekben nyomoznak, a lefoglalt anyagokat továbbra is laboratóriumban kellene megvizsgálni, a bírságok elleni panaszok pedig a bíróságokat terhelnék - érveltek.

Már jogerős ítéleteket is felül kellen bírálni

A DIICOT arra is figyelmeztetett, hogy a törvény hatálybalépése után tömegesen kérhetnék korábbi jogerős ítéletek felülvizsgálatát azok, akiket kábítószer behozataláért vagy kiviteléért ítéltek el. Mivel a jelenlegi szabályozás alapján a saját fogyasztás nem része e bűncselekmény törvényi tényállásának, a korábbi ítéletek általában nem tisztázták, milyen célra szánták a behozott szert. A bíróságoknak ezért utólag kellene rekonstruálniuk a kábítószer rendeltetését, ami eltérő ítélkezési gyakorlathoz vezethetne.

Az ügyészség összegzése szerint a tervezet nem teremti meg a fogyasztók és a kereskedők egyértelmű megkülönböztetésének feltételeit, nem épít ki valódi egészségügyi ellátási rendszert, és büntetőjogi kiskapukat nyit. A DIICOT ezért a törvényjavaslat teljes elutasítását javasolja.

Hírszerkesztő
(nyitókép: illusztráció, belső képek: DIICOT/Román Rendőrség felvételei)