Szatmár megyében számos község földjei részei a Natura 2000-es védett területeknek. A természetvédelmi szabályok betartásának kötelezettsége hátrányosan érinti az itteni lakosságot.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti célja, hogy a Túr Menti Védett Területeken visszaállítsák az eredeti természeti állapotot. A jövőben büntetik azokat, akik nem tartják be a törvényeket: építkeznek, felszántják a földet, nem megfelelő erdőgazdálkodást végeznek stb. Az alábbiakban olyan polgármesterek szólalnak meg, akiknek községeiben nagyobb területek tartoznak a Natura 2000-es védett területekhez. Kérdésünk az volt, hogy milyen hátrányokkal jár ez számukra?

Gyákon György, Túrterebes község polgármestere: „A legtöbben amiatt panaszkodnak, hogy a szőlőhegyen nem lehet építkezni és szőlőt telepíteni. A szőlőhegyen valamikor mindenhol szőlő volt, de a kollektíva idején nagyon sok szőlő kipusztult, a területek begyepesedtek. Most olyan területek is vannak, amelyeket védett területeknek nyilvánítottak, s ezeken már nem lehet szőlőt telepíteni. Ezeken a területeken az építkezési engedélyek megszerzése is rendkívül bonyodalmas.”

Incze Lajos, Halmi község polgármestere: „Halmi községben nagyon sok legelő helyezkedik el védett területen, amelyeken még a bokrokat se lehet kivágni, és nem lehet műtrágyát leszórni. Mivel a legelő elbokrosodik, az APIA nem adja meg a területalapú támogatást. Ugyancsak védett területen van a község 204 hektáros erdeje is, ahonnan nem lehet fát kitermelni. Évek óta ígérik a kárpótlást, ami hektáronként 200 euró lenne, de a törvény megjelenése még mindig várat magára.”

Dobos István, Mikola község polgármestere: „Az, hogy vissza akarják állítani a természeti területek eredeti állapotát, jó elképzelés. A gond az, hogy ez nem történik párhuzamosan a kárpótlással. Ma már a legelők állapota nagyon rossz. Ha nem tartják karban ezeket a területeket, kopár földdé válnak. A karbantartás viszont ma már csak műtrágyázással éri meg, nincs lehetőség arra, hogy természetes trágyával kezeljék ezeket a földeket. A másik gond az, hogy megszabják, milyen állatok legelhetnek a legelőn. Mindenki olyan állatot tart, ami megéri neki. Ugyancsak gondok vannak az építkezésekkel. Az erdőalján évtizedek óta élnek emberek, most pedig nem lehet kiadni építkezési engedélyeket, csak faházakra. Ez nem igazán elfogadható.”

Elek György