Helyzet van — és vészhelyzet is lesz. Az ugyan már más kérdés, hogy mikortól lép hatályba a vészhelyzetet szabályozó törvénytervezet, de legalább alkotmányos. A taláros testület ugyanis korán kelt tegnap, s döntése értelmében a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet megfelel az alkotmánynak, amennyiben a rendkívüli állapot idején foganatosított intézkedések nem korlátozzák bizonyos alapvető szabadságjogok gyakorlását — a lakosság szabadságjogait ugyanis csak a parlament korlátozhatja, semmilyen más állami intézmény vagy központi operatív csoport nem.

A vészhelyzetet szabályozó törvénytervezetet a szenátus is elfogadta kedden késő este — igaz, jelentős módosításokkal: a 19 oldalas törvénytervezethez 64 oldalnyi módosító indítványt fűzött a szenátus jogi bizottsága, olyan „apró” pontosításokkal, miszerint a kormány vészhelyzetet hirdethet ugyan az ország egész területére, de ehhez a parlament jóváhagyására is szükség van; s belekerült az is, hogy a kereskedelmi egységek kötelesek maszkot biztosítani a személyzetüknek és a vásárlóiknak, valamint hogy vészhelyzet idején kinyithatnak az éttermek és kávézók teraszhelyiségei, ha betartják a közegészségügyi óvintézkedéseket. A módosítások fel is háborították a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot, amely szerint ezekkel „lefejezték” a jogszabályt, a szenátus által átírt formában a tervezet „rosszul megfogalmazott, alkotmányellenes, és nem biztosítja a román állampolgárok hatékony védelmét a világjárvány ellen”.

Nos, az tegnap délelőtt kiderült, hogy nem alkotmányellenes — viszont a döntő szót kimondó képviselőház is módosított még ezt-azt rajta. Ráadásul még ha ki is hirdeti az államfő május 15-én, hatályba csak csak három nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után, május 18-án lép(het). Egyszerűbben megfogalmazva: csütörtökön véget ér a szükségállapot, kis szünet következik, s elvileg hétfőn kezdődik a vészhelyzet.

Szabó Kinga Mária