Tíz éve szégyenkeznek a tulajdonosok, csúfítja a városképet és jelent komoly balesetveszélyt minden közlekedő számára a „kitámasztott ház” — Coica rendbetételt (azaz lebontást) ígér …

Szatmárnémeti polgármestere nemrég jelentette be: személyesen tárgyalt a kitámasztott házban lévő lakások tulajdonosaival – akik egyébként már hosszú évek óta pereskednek a polgármesteri hivatallal – , nagyon hamarosan meg is egyeznek a kisajátítási összegekben, így az épület tulajdonjoga teljes egészében a városé lesz, aztán majd gyorsan lebontják a „szégyenfoltot” és modern óvodát építenek helyére.

„Kisajátítás, nyilatkozat szintjén. Én örültem volna legjobban, a házban lakók miatt is, ha végre egyezség született volna, de sajnos szó sincs semmilyen reális megegyezési szándékról.” - jelenti ki határozottan a lakástulajdonosok érdekeit képviselő Dan Şuta ügyvéd, hozzátéve: nevetséges, ami az épülettel kapcsolatban történik, már több mint egy évtizede. „Ezt a helyzetet egy komoly, reálisan tenni akaró önkormányzat már rég megoldotta volna.”

De mi is a helyzet? Adva van egy régi épület, (melynek egyik részét még 1860-ban építették és Szatmár, sőt a régió legelső zsidó leányiskolája volt), az alsó szinten lévő helyiségek az önkormányzat tulajdonában voltak, az emeleti lakások pedig 9 lakó magántulajdonában. Bő tíz évvel ezelőtt az önkormányzat bérbe adta a földszinti részt és a bárként-szabóságként működtetett, köztulajdonban levő termek egyikében vert ki egy tartófalat az akkori bérlő, emiatt repedt meg látványosan és veszélyesen az épület fala és szakadt le az egyik emeleti lakás padlózata. És ekkor kezdődött a lakók (s az arra közlekedők) kálváriája: ők ugyanis beperelték a polgármesteri hivatalt az épület javítását kérve – a hivatal azonban a termek tulajdonjogát eladta a falkiverő bérlőnek, s így azzal védekezett: magántulajdonban lévő épületet nem javíthatnak meg közpénzből. Még akkor sem, ha a kár akkor keletkezett, amikor az épület még önkormányzati tulajdon volt.

Közben az épület annyira veszélyessé vált, hogy jobb megoldás híjján, gerendákkal támasztották ki – újabb veszélyforrást kreálva, hiszen az elkerítés miatt a gyalogosok szinte az úttest közepén kénytelenek járni és sötétben alig észrevehető a rozsdás terelő-rács. A gerendák pedig 10 év alatt alaposan elkorhadtak-rothadtak., hogy a talpazatuknál összegyűló szemétkupacokat már ne is említsük. A ház egyik lakója szerint sokkal esztétikusabb és főleg biztonságosabb lenne, ha az önkormányzat a gerendákat olyan biztonsági állványzatra cserélné ki, mint a Tabajdi-patika épületénél. Bár az is lehet, erre már nem is lesz szükség, hiszen Szatmárnémeti jelenlegi polgármestere le akarja bontatni az épületet – annak ellenére, hogy az általa megrendelt technikai kivizsgálást végző szakemberek szerint az épület nagyon is megmenthető, kár lenne lebontani (ezt amúgy is csak külön engedéllyel lehetne, mert történelmi városrészben található), ugyanis építészeti szempontból egyedülálló és komoly értéket képvisel.

Természetesen a tulajdonosok azt szeretnék, ha véget érne már a kálváriájuk, a polgármesteri hivatal elismerné végre, hogy mulasztott és megjavíttatná az épületet, ha pedig mégsem, akkor tisztességes összegű kárpótlást felajánlva tulajdonítsa ki a lakásokat. „Coica főcélja, hogy mi lépjünk vissza a pereskedéstől. Most sem beszélt velünk, hiába nyilatkozza az ellenkezőjét. A jogtanácsosai tárgyaltak egyszer az ügyvédünkkel, azóta semmi. Ráadásul a kisajátítás összegét részletekben akarná kifizetni és milyen felértékelési áron?! Abból nem tudnánk sehol egy tisztességes másik lakást vásárolni.” – fakadt ki a ház egyik lakója.

 Szabó Kinga Mária