Az utóbbi idők áremelkedései jelentősen csökkentették a romániaiak vásárlóerejét, így a lakosság nagy része számára a havi költségek - a közüzemi szolgáltatásoktól kezdve a törlesztőrészleteken át az élelmiszerekig - kifizetése igazi kihívássá vált, és a kilátások egyáltalán nem tűnnek optimistának – derül ki a Digital HR megrendelésére készült közvélemény-kutatásból.
A Frames tanácsadó cég által végzett felmérés szerint a romániaiak több mint 80 százaléka mondta azt, hogy az infláció súlyosan érintette, és csupán 15 százalék állította, hogy sikerült megbirkóznia a jelenlegi helyzettel. A válaszadók 67 százaléka szerint a legnagyobb fejfájást a közüzemi számlák kifizetése jelentette, 58 százaléknak a hitelek törlesztőrészének a kifizetése, 43 százaléknak az élelmiszerek drágulása okoz nagy gondot. De az infláció okozta nehézségek között említették még az üzemanyagok (38 százalék), a gyógyszerek (24) és a szolgáltatások (18) drágulását is. A válaszadók többsége (73 százalék) számára a havi bevételek már nem fedezik a kiadásokat, és csupán 18 százalék állította azt, hogy futja a havi költségekre a jövedelméből. A megkérdezettek 9 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre.
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 62 százalékának nincsenek pénzügyi tartalékai, 22 százalékuk 1000 és 2000 lej közötti tartalékról számolt be, 14 százaléknak haladja meg a 2000 lejt a megtakarítása. 2 százalék nem válaszolt a kérdésre.

„A pénzügyi átvilágítás azt mutatja, hogy két év pandémia után a romániaiak túlnyomó többsége anyagilag meggyengülve lépett be az áremelkedések cunamijába. A legtöbben azt a kevés pénzügyi tartalékot is elköltötték, amivel rendelkeztek, és az áprilisi áremelkedés kilátása a legtöbb válaszadó számára komoly aggodalmat okoz. Ez a szegénység röntgenképe, egy olyan országé, amelynek pénzügyi helyzete egy hajszálon függ” – véli Adrian Negrescu, a Frames igazgatója.

Képzésre, részmunkaidőre is hajlandók

A Frames & DigitalHR felmérése azt is vizsgálta, hogyan lennének képesek megbirkózni a romániaiak az emelkedő árakkal. Arra a kérdésre, hogy mekkora béremelés fedezné a drágulások okozta kiadásnövekedéseket, a legtöbben meglehetősen jelentős összeget jelöltek meg.
A válaszadók 61 százaléka vélte úgy, hogy egy 1000 lej körüli béremelés fedezné az infláció okozta plusz kiadásaik legalább egy részét. 18 százaléknak 1000 és 1500 lej közötti béremelésre lenne szüksége, 11 százalék az 1500 és 2500 lej közötti variánst, 4 százalék pedig a 2500 lej fölötti variánst választotta. Csupán a megkérdezettek 3 százaléka állította azt, hogy egy 500 és 1000 lej közötti fizetésemelés megoldaná anyagi gondjait, és szintén 3 százalék mondta azt, hogy 100 és 500 lej közötti összeggel is megelégedne.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a románok túlnyomó többsége megérti a vállalatok pandémia miatti anyagi nehézségeit, és nem követelnének nagy összegű béremeléseket. A kérdés azonban az, hogy a világjárvány utáni nehéz pénzügyi helyzetben lévő romániai cégeknek van-e lehetőségük arra, hogy legalább az infláció mértékével emeljék a fizetéseket” – mondják a felmérés készítői.

Arra a kérdésre, hogy ha lehetőségük lenne, mit tennének a jövedelmük növeléséért, a válaszadók 43 százaléka azt válaszolta, hogy jobban fizető munkát keresne, 21 százalékuk egy részmunkaidős állást is vállalna, 12 százalékuk elhagyná az országot, a többiek pedig azt mondták, hogy nem tudnak megoldást.
A közvélemény-kutatás egy másik kérdése a Digital HR érdekeltségi területére, a szakmai átképzésre vonatkozott.
A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta azt, hogy hajlandó lenne kipróbálni egy új szakmát, míg 31 százalékuk azt mondta, hogy már nem képes erre. A munkahelyváltás iránt érdeklődők 72 százaléka részt venne szakképzésen, közülük 53 százalék választana ingyenes tanfolyamot, és csak 27 százalék fizetne is a szakmai átképzésért. „Jó hír, hogy az előző felméréshez képest sokkal nagyobb arányban vannak olyanok, akik hajlandóak szakképzéseken részt venni, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek. Ezek szerint a románok megértették, hogy a nyugdíjba vonulás a jelenlegi munkahelyről egyre kevésbé kiszámítható kilátás, és ha jobb jövedelemre vágynak, akkor a munkaerőpiacon keresett szakmák felé kell orientálódniuk, szakosodniuk kell" - szögezte le Ligia Neacşu projektvezető.
A Digital HR megbízásából készült közvélemény-kutatást 2022. március 7. és 13. között végezték online, telefonos és e-mailes kérdőívek segítségével; összesen 1217 személy válaszolt a kérdésekre. A válaszadók közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, 58 százalékuk férfi, 42 százalékuk nő, átlagéletkoruk 47 év. A Digital HR e-learning platform a Humántőke Operatív Program 2014-2020 által társfinanszírozott projekt, amelynek célja a szakképzési programokban való részvétel növelése, különösen a vidéki területeken élő, alacsony képzettségű középkorúak körében. SZFÚ