Azt modellezték le csütörtök délelőtt Halmiban, hogyan kellene a helyi erőknek eljárniuk, ha vegyi baleset történne a környék útjain vagy a községben lévő nemzetközi teherállomáson. Uniós támogatásból fejlesztik öt település kárvédelmi rendszerét.

Három országot érinthet, ha katasztrófa történik Szatmár megyében, úgyhogy három ország önkéntes tűzoltóegységei, helyi rendőrségei és önkormányzatainak munkatársai vettek részt egy tegnapi szimuláláson, amelyiken a halmi teherforgalmi állomáson történt vegyi balesetet imitáltak.

Rákészülés és mentesítés

Az állomáson van a Környezetvédelmi Ügynökségnek egy érzékelője, amelyik egy kilométeres hatótávval érzékeli négyféle vegyi szennyeződés jelenlétét a levegőben. Átvitt értelemben ez a szenzor adott le riasztást a halmi polgármesteri hivatal vevőegysége felé, ahonnan a környezetvédelmi őrséget értesítve el is kezdődött az elhárítási folyamat. A környezetvédelmi őrség ellenőrizte, hogy helyesen jelzett-e az érzékelő, nem meghibásodásról van-e szó, az ettől kapott információk alapján beazonosította a szennyező faktor mibenlétét, és értesítette az illetékes szerveket. Ezek helyszínre érkezése előtt elkezdődött a helyi önkéntes katasztrófavédelmi egység, a halmi helyi rendőrség és a közúti rendőrség magánakciója, hogy ha felszámolni nem is tudják a jelenséget, legalább konzerválják az ottani állapotokat, és lássák el a sürgősségi feladatokat. A helyszínre érkezve derült ki, hogy egy autó hajtott bele a vasúti árumozgató rendszer állványainak egyik tartólábába, ami miatt üzemanyag-szivárgás történt, és attól lehetett tartani, hogy az üzemanyag kigyullad, és a tűz átterjed a szomszédos tárolótartályokra is, ami végzetes környezetkárosodást és óriási anyagi kárt okozott volna, esetleg emberéletek is veszélybe kerülhettek volna. A virtuális riasztást követően öt perc alatt értek ki a helyszínre a halmi önkéntes tűzoltók és a rendőrség, az oszlopba rohant autóban rekedt sofőrt feszítővágót használva kiszabadították az utastérből, miközben egy másik tűzoltókocsi elkezdte a még ép vezetékek és az óriási tárolótartályok vízzel való hűtését.

Ismerni kell a vegyi anyagot

Az akciót Gheorghe Strâmb nyugalmazott tűzoltóezredes koordinálta, szakértőként ő is részt vesz az elméleti és gyakorlati katasztrófavédelmi képzésben, a helyi akciócsoport munkáját szatmárpálfalvi, szatmárudvari, szatmárhegyi, tyukodi és nevetlenfalui kollégái kísérték figyelemmel. Strâmb elmondta, hogy Halmi sajnos gócpontja nemcsak az ipari mennyiségben történő szállításnak, de vegyi és gyúlékony anyagok tárolásának is; Románia, Magyarország és Ukrajna javai, természeti értékei és lakói is veszélybe kerülhetnek, ha itt történik valami, úgyhogy a helyi erőknek az előre nem látható veszélyek elhárítására való felkészítése elkerülhetetlen. A tűzoltók azt emelték ki, hogy az első és legfontosabb dolga a logisztikai hátteret biztosító személyzetnek ilyenkor az kell legyen, hogy beazonosítsa, milyen anyag szabadult ki egy-egy baleset nyomán; egyik parancsnok sem küldené szívesen az embereit ismeretlen életveszélyes körülmények közé. A második legfontosabb dolog, hogy az érzékelő riasztása után a helyszínre érkező környezetvédelmi szakemberek tudják bemérni a mérgező anyag hatókörét, hogy dönteni lehessen arról, mekkora sugarú körben kell kitelepíteni a lakosságot a mentesítési munkálatok idejére.

EU-s fejlesztés

A csütörtöki halmi akció a RoHu80 Jointrescue Határ Menti Integrált Monitoring-, Kockázat- és Katasztrófakezelési Központ pályázatának szerves része volt, ennek levezetése során egymillió eurós EU-s támogatásból jutottak felszereléshez, járművekhez, elméleti és gyakorlati tudáshoz Halmi, Szatmárudvari, Szatmárpálfalva, Szatmárhegy és Tyukod önkéntes erői, a nevetlenfalui egységek pedig — érintett félként — megfigyelőként vesznek részt ennek különböző fázisaiban.

Princz Csaba