Megalapításának 168. évfordulóját ünnepelte a Román Csendőrség — az alkalomhoz illően előléptetésekkel, díjazásokkal és az új központi téren igencsak látványos bemutatókkal.

Grigore Alexandru Ghică moldvai uralkodó 1850. április 3-án léptette életbe a csendőrség megalakításáról szóló törvényt, s az intézmény legfőbb feladatköre — a közbiztonság és a közrend megőrzése és fenntartása — nem változott az elmúlt 168 év során, tevékenysége azonban fokozatosan bővült, napjainkban pedig már elengedhetetlen segítője a rendőrségnek.

A csendőrség (korábban francia eredetű szóval zsandárság) Európa számos országában létező, helyenként szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv, amelynek fő feladata a rendfenntartás.

Az első, a csendőrség szervezeti elveinek megfelelő közrendvédelmi testületet Franciaországban hozták létre gendarmerie néven, még Napóleon uralma idején, a hozzánk közelebb eső tájakon pedig 1849-ben alapították meg a Császári Királyi Csendőrséget, amelynek magyarországi ezredeit az 1867-es kiegyezés alapján megszüntették — az erdélyi és a horvátországi ezredet leszámítva. Ezek a magyar Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium, illetve a horvát bán alárendeltségébe kerültek, előbbi Magyar Királyi Erdélyi Csendőrparancsnokság, utóbbi pedig Magyar Királyi Horvát-szlavón Csendőrparancsnokság néven. Az 1881-ben létrehozott Magyar Királyi Csendőrséget lényegében az erdélyi csendőrség bázisán hozták létre, tulajdonképpen annak működését kiterjesztve az egész országra. A zsandárság 1867-ben, a kiegyezéskor szűnt meg az addigi Magyarország területén, 1882-ben szervezték újjá, majd 63 évnyi működése után, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 márciusában hozott rendeletével megszüntette és feloszlatta a Magyar Királyi Csendőrséget, eszközeit és minden jogkörét a Magyar Államrendőrség vette át.

A Román Fejedelemségek területén a csendőrség mint a modern hadsereg egyik alappillére jelent meg 1850-ben, majd Alexandru Ioan Cuza fejedelem rendelete alapján az állandó hadsereg kötelékébe került. I. Károly király törvénykezése értelmében a csendőrség feladata a közbiztonság és a közrend megőrzése és fenntartása, főleg vidéken, ahol az akkori lakosság több mint 75%-a élt és dolgozott. Az intézmény legfőbb feladatköre nem változott az elmúlt másfél évszázad során, tevékenysége azonban fokozatosan bővült, napjainkban pedig már elengedhetetlen segítője, társszervezete a rendőrségnek. A történelmi előzményekről nem sok szó esett a tegnapi ünnepségen, ahol előbb Cristian Silaghi tábori lelkész mondott egy imát valamennyi elhunyt csendőr lelki üdvéért, majd Darius Filip kormánymegbízott köszöntötte a születésnaposokat, Carmen Daniela Dan belügyminiszter üzenetét tolmácsolva. Ezt követően a Szatmár Megyei Csendőrséget vezető Ovidiu Popa parancsnok olvasta fel Gheorghe Sebastian Cucoş országos csendőrparancsnok ünnepi gondolatait, aki többek között azt is kívánta, hogy a modern, dinamikus és eredményes csendőrség továbbra is példaként állhasson a fiatalabb generáció előtt. A köszöntőket követően az előléptetések, díjak és elismerő oklevelek átadása következett, majd az ünnepség hivatalos részét mintegy lezáró díszlépéses felvonulást követően megkezdődtek a látványos bemutatók — a téren összegyűlt gyermeksereg legnagyobb örömére. A kommandósok előbb egy autóval menekülő gonosztevőt tartóztattak fel bőséges fegyverropogás közepette, majd egy nyári kertben randalírozó galerit ártalmatlanítottak, végül pedig karatebemutató következett — és természetesen a megunhatatlan cserép- és habtéglatörések tenyéréllel.

Szabó Kinga Mária