Olvasom, hogy az RMDSZ Szatmár megyei szervezete április 20-án tartja a Megyei Képviselők Tanácsa soron következő ülését. Ez a fórum hivatott arra, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT) jelölje a korporatív úton mandátumhoz jutott személyek mellett a választható küldötteket. A közleményben részletesen le van írva, hogy kik lehetnek SZKT-tagok, de nem esik szó arról, hogy őket ki választja meg, azaz kik lehetnek MKT-tagok. A legutóbbi helyhatósági választások előtt több községben problémák adódtak abból, hogy a jelölések nem voltak mindenhol legitimek, ugyanis a polgármester- és tanácsosjelölteket nem az alapszabályzatnak megfelelő közgyűléseken rangsorolták. A legtöbb esetben az volt a gond, hogy akár tíz év is eltelt úgy, hogy a községekben nem volt tisztújítás, s emiatt a jelölés és a rangsorolás sem volt szabályszerű. Az RMDSZ megyei vezetősége akkor (mint ahogy előtte is nagyon sokszor) megígérte, hogy megyeszerte megszervezi a tisztújító közgyűléseket, de ezek a tisztújítások nagyon sok helyen még mindig váratnak magukra. Egy-egy helyen tartottak tisztújító közgyűléseket, de ezek nem voltak széles körben meghirdetve, olyan tisztújító közgyűlés (mint amilyenek voltak az RMDSZ régebbi aranykorában), ami alulról szerveződve (előbb külön-külön a falvakban, majd községi szinten) választotta meg a vezetőit, nem igazán volt. Ezeknek a tisztújító közgyűléseknek lenne a feladatuk, hogy megválasszák az MKT-tagokat is, hogy azok képviseljék a községet a Megyei Képviselők Tanácsában. Az utóbbi években a legtöbb esetben a polgármester (ahol nincs RMDSZ-es polgármester, ott az alpolgármester) döntötte el, hogy kit visz magával vagy kit küld az MKT-ba. Amikor erről beszélgettünk az RMDSZ egyik vezető politikusával, az mosolyogva csak annyit mondott: mit változtat az a helyzeten, legutóbb a küldötteket nem egyénenként, hanem együtt szavazták meg, nehogy kiessen az, akinek mindenképpen ott kell lenni. Hogy mennyire jó vagy nem jó SZKT-tagnak lenni, azt döntsék el azok, akik akarnak vagy nem akarnak részt venni a szövetség döntéshozó testületében. Annyira azonban oda kellene figyelni, hogy legalább a látszatra adjunk, ha arra nem, hogy elkerüljük az olyan arculcsapásokat, mint amilyeneket kapnak a magyarok Pálfalva községben és más helyeken.

Elek György