Nagyon gazdag magyar történelme ellenére Erdőd város vezetése csak nehezen hajlik arra, hogy magyar nyelvű tájékoztatót is nyújtson a potenciális turistáknak, pedig a kulturális turizmus komoly bevételforrás lehetne. Nuszer György alpolgármesterrel beszélgettünk.

Erdőd Szatmár megye egyik legismertebb turisztikai pontja, hiszen ide kötődnek a Drágfiak, a Károlyiak, Bakócz Tamás, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötése, az erdődi református zsinat, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Bár a kulturális turizmus komoly potenciált jelenthetne a kisvárosnak, a bejáratainál nincs kiírva magyarul a település neve, sőt, a kastély kiállításainak a magyarázó szövegei is csak román nyelven szerepelnek. Nuszer György alpolgármester és az erdődi magyar közösség sokat küzd azért, hogy kerüljenek fel a magyar helységnévtáblák, a közintézményekre a magyar feliratok, a kastélyban pedig mint magyar jellegű műemlék, magyar nyelvű információkkal is találkozzon a látogató.

Nuszer György arról tájékoztatott, hogy lassú ütemben, de történnek előrelépések, hiszen az erdődi román elöljárók is felismerték, hogy egy turizmusra fókuszáló városban, ahova többnyire magyarok látogatnak, szükség van magyar nyelvű tájékoztató leírásokra. A várban nemrég kialakítottak egy Petőfi-szobát, amit inkább lehetne saroknak nevezni mint szobának. Oda már bekerült a házassági kivonat másolata, versek magyarul és románul, s a vár bejáratánál is kiírták, hogy „Isten hozott!” A háromnyelvű helységnévtábla elhelyezése még várat magára. Erdődnek elég sok testvértelepülése van, de csak a magyarországi testvértelepülések küldöttei látogatják rendszeresen.

Nuszer szerint a nagy probléma az, hogy Erdődön egyre kevesebb a magyar fiatal, viszont egyre népesebb a roma lakosság, a közösségben szemmel láthatóan nagy a népszaporulat. Sok a magyar-román vegyes házasság, a vegyes családok pedig már szinte száz százalékban román tagozatos iskolába íratják a gyerekeiket, nagy részük tehát már nem fog magyar identitással rendelkezni. A fiatalok nagy része kimegy külföldre, közülük sokan visszatérnek, amikor megtapasztalják, hogy ott sem cukor az élet, de akik visszajönnek, azok is más identitást hoznak magukkal. Azok között, akik Erdődre költöznek, kevés a magyar. Mennek néhányan magyarok is, de számuk elenyésző. A roma osztályokból menekülnek a magyar szülők gyerekei. Akik tehetik, elviszik a gyerekeiket városi iskolákba, akik nem, azok román tagozatra íratják, sokan már óvodáskortól. Azok közül a magyar gyerekek közül, akik román iskolába járnak, kevesen jutnak el középiskolába. Lehetne elemezni, hogy ennek az-e oka, hogy nem tudnak beilleszkedni a román környezetbe, vagy az, hogy egyébként sem lennének eredményesek. A tehetség valahol kibontakozik a rossz körülmények között is — véli az alpolgármester.

Minden nehézség ellenére Erdődön van magyar kulturális élet, az Erdődi Petőfi Kör igyekszik rendszeresen szervezni kulturális eseményeket.

Nuszer nagy hibának tartja, hogy a magyarul beszélő erdődi emberek két közösségre oszlanak: magyarokra és svábokra. Bár az anyanyelve mindkét közösség tagjainak a magyar, a lényeg az lenne, hogy egy kisebbséget erősítsenek, ne húzzanak szét, mert az mások javát szolgálja. Lényegében az RMDSZ-rendezvényeken és az NDF-rendezvényeken is ugyanazok az emberek vannak jelen, általában választások előtt — felső ráhatásra —, jelentkeznek a különbségek, de ez csak arra jó, hogy mindkét felet gyengítse.

Elek György