Az Országos Statisztikai Intézet 2019-es adatai szerint a születések nagyjából 10 százalékában serdülőkorú anyák hoztak világra gyermeket. Abszolút számokban ez több mint 700 születést jelent 15 év alatti korú lányok esetében és 16 831 születést 15–19 éves korú fiatalok esetében. Összehasonlításképpen: Dániában, Szlovéniában és Luxemburgban tavaly egy év alatt 50-nél is kevesebb 18 évesnél fiatalabb anyát vettek nyilvántartásba, ugyanakkor három olyan európai állam is van — Finnország, Dánia és Hollandia —, ahol egyetlen 15 év alatti lány sem vált anyává.

Romániában a csecsemők halálozási aránya 6,2 ezer élve születésre számítva, ami kétszerese az Európai Unióban regisztráltnak (3,5 elhalálozás ezer csecsemőre számítva).

Az Európai Unió 18 év alatti anyáinak csaknem negyede (23 százaléka) Romániában él, nem csoda, hogy ezzel listavezetőek vagyunk a tagállamok között. Az Eurostat adatai szerint csak 2018-ban 8621 lány vált anyává, mielőtt betöltötte volna a 18. életévét, 725-en még a 15. születésnapjuk előtt. A fiatalkorú anyáknak ráadásul alig két százaléka részesült a közszolgáltatásokban, szociális segélyben — derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket Románia (Salvaţi Copiii România) szociális ankétjából.

A szervezet azt vizsgálta, hogy milyenek az életkörülményeik, lakhatási körülményeik, egészségi állapotuk a kismamáknak, valamint az 5 év alatti gyermeket nevelő vidéki anyukáknak. Mint kiderült, a kiskorú anyák 83 százaléka nem járt iskolába a felmérés idején, 64 százalékuk már a teherbe esés előtt abbahagyta az iskolát. A terhes és kiskorú anyák 20 százaléka vallotta azt, hogy a partnerénél lakik, viszont alig 2 százalékuk legális házasságban. A felmért fiatalok 70 százaléka olyan házban, lakásban él, amelynek legfeljebb két szobája van, és alig egyharmaduknak van benti mellékhelyisége, fürdőszobája. A kiskorú anyák partnereinek életkora a gyermek születésekor átlagosan 5 évvel magasabb, 20,6 év, de 14 és 39 év között változik — az esetek 10 százalékában az apa is kiskorú — világít rá a szervezet. A társadalmi sebezhetőségen túl a kiskorú anyák problémája a fiatalon anyává vált lányra és gyermekére is hosszú távú következményekkel jár, egészségügyi problémákkal, koraszüléssel is számolni kell, valamint pszichoszociális problémákkal.

„A kiskorú anyák jelensége krónikussá volt Romániában az évek során, és komoly következményei vannak mindkét gyermekre — az anyára és újszülöttjére — nézve. Az anyák kiszolgáltatott társadalmi helyzetét gyermekeik is megöröklik, így egy ördögi körrel nézünk szembe, amelyet nem lehet leküzdeni célzott, konkrét közpolitika nélkül” — magyarázta Gabriela Alexandrescu, a Mentsétek meg a gyermekeket Románia ügyvezető elnöke. Szükség van minden felelős szereplő együttműködésére, koherens, fenntartható politikára, hogy a hiányosságokat csökkenteni és javítani lehessen.

A szervezet egyébként már elkezdte a munkát, helyi szakemberek — családorvosok, szociális munkások, egészségügyi mediátorok — segítségével országszerte 59 hátrányos helyzetű vidéki közösségben dolgozik azért, hogy javítsa a kiskorú anyák és gyermekeik egészségi állapotát. A segítségével 46 595 fiatal anya és gyermekeik részesültek a Mentsétek meg a gyermekeket támogatásában az elmúlt esztendőkben.

A szervezet évente 7500 személynek nyújt támogatást, akik közül 2500-an 5 év alatti gyermekek, kétezren fiatal anyák, félezren várandósok, valamint 2500 tinédzsernek és szüleiknek.

Bumbuluţ Krisztina