Vasárnap este a vártnál kevesebben jelentek meg az RMDSZ helyi szervezete által meghirdetett lakossági fórumon, amelyen az időszerű helyi problémák mellett Pataki Csaba szenátor és Erdei D. István parlamenti képviselő megyei és országos érdekeltségű témákról is beszélt.

Vasárnap lakossági fórumot szerveztek a Tasnádi Református Egyházközség gyülekezeti házában. Az eseményen az elmúlt három év megvalósításairól és hiányosságairól számolt be Véron András, Tasnád város alpolgármestere, Bendel József, az Apaserv helyi kirendeltségének vezetője, Pakulár István, a helyi tanács kulturális bizottságának elnöke, Katona Péter, az RMDSZ tasnádi szervezetének elnöke, továbbá Pataki Csaba szenátor és Erdei D. István parlamenti képviselő országos és helyi, aktuális politikai kérdéseket is szóba hozott. Katona Péter bevezetőjében arra kérte a résztvevőket, hogy mondják el véleményüket és tegyenek fel kérdéseket. Véron András felsorolta, hogy milyen beruházások folynak a város területén. Még mindig azoknak a projekteknek a megvalósításán dolgoznak, amelyeket az elmúlt mandátumban készítettek elő, ebben a mandátumban viszont egyetlen projekt sem készült, a polgármesteri hivatalnak nincs is projekt előkészítő szakembere. Véron felsorolta, hogy hol parkosítanak, aszfaltoznak, hol készítenek járdákat és hol köveznek utcákat. Folyamatban van két óvoda építése, készülnek gyermekjátszóterek. Befejezés előtt áll a Tasnád–Margitta út modernizálása, a strandon egy új kemping, több sportpálya épül. Legnagyobb probléma az új polgármesteri hivatal épületének felhúzása, ugyanis erre a célra a kormány nem folyósítja rendszeresen a pénzt. A jelenleg Tasnádon folyó nagy beruházásokhoz a tanács egy millió lej önrésszel kell hozzájáruljon. Az egész város érintő nagy beruházásról, azaz a víz– és csatornahálózat kibővítéséről, valamint a víztisztító megépítéséről Bendel József beszélt. A víz– és csatornahálózat kiépítésének munkálatai sok kellemetlenséget okoznak a lakosság számára, hiszen nagyon sok utca fel van túrva, azonban a munkálatokkal nem haladnak a tervezett ütemben. 16.5 kilométer hosszan épül csatornahálózat és 8,5 kilométeren vízhálózat. Ezek kivitelezése egy éve van folyamatban, eddig azonban mindössze húsz százalékban valósult meg, a tervek szerint viszont év végére át kell adni a munkálatot. Amennyiben ez nem történik meg, újabb nehézségekkel kell számolnia a lakosságnak. A munkálatok amiatt haladnak lassú ütemben, mert a versenytárgyalást egy olyan cég nyerte meg, amelyiknek nincs hitele, emiatt nem sikerül alvállalkozókat alkalmaznia. Ez esetben egy 11,5 millió eurós projektről van szó, az ilyen összegű munkálatok esetén ritkának számít, hogy romániai cég kapjon megbízást a kivitelezésre.

Pakulár István, a helyi tanács kulturális bizottságának elnöke egyetértett azokkal, akik úgy gondolják, hogy az infrastrukturális beruházások finanszírozását kell elsősorban megoldja a helyi tanács, de ezek mellett áldozni kellene a kultúrára is. Jobban oda kell figyelni az oktatás minőségének a javítására. Tasnádon a sport terén eddig a futballcsapatot támogatta a tanács, ezentúl viszont olyan sportokat is támogatni fognak, amelyek iránt nagyobb az érdeklődés. Kulturális téren az utóbbi években jelentős eredmények születtek, ez az Ady–Kölcsey Egyesület munkájának az eredménye. Sikeres volt például a közösségi nap, ahol bemutatkozhattak a hagyományőrző együttesek. A jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek a táncház népszerűsítésére, hogy a fiatalokkal jobban megismerhessék a magyar néptáncokat.

Katona Péter beszámolt az RMDSZ székházban zajló programokról. A legnagyobb vitát a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos kérdések váltották ki. Tasnádon egyre több a roma, és a roma gyerekek teszik ki a magyar osztályok létszámának nagy részét. Mivel tanulni nem akarnak, és gondok vannak esetükben a higiénia terén is, a magyar gyerekeket a szülők inkább más települések iskoláiba járatják, így Tasnádon veszélybe került a magyar nyelvű oktatás. Több vélemény is elhangzott a lehetséges megoldást illetően. Egyesek azt javasolták, hogy induljon külön roma és külön magyar osztály. Ezt a törvény azonban nem engedi meg, mert diszkriminációnak minősítik. Erdei D. István parlamenti képviselő szerint megvalósítható lenne az, hogy a roma gyerekek számára induljon egy lakónegyedi iskola, Ruff Zsófia aligazgató szerint viszont ez esetben nem lenne elég magyar gyerek ahhoz, hogy önálló magyar nyelvű osztályok induljanak. Volt már egy olyan kezdeményezés is, hogy I–IV.-ben külön induljon roma és magyar osztály, de a roma gyerekek tanítását egyik tanítónő sem vállalta el. Számtalan javaslat hangzott még el a magyar nyelvű oktatás minőségének a javítására, végül az is kiderült, hogy lassan nem a minőség javítása lesz a legnagyobb probléma, hanem a magyar nyelvű osztályok megtartása, ugyanis néhány év alatt felére csökkent a tanulók a száma és a fogyás megállíthatatlannak tűnik.

Erdei D. István parlamenti képviselő aktuális politikai kérdéseket vetett fel. A parlament foglalkozik azzal, hogy bevezessék a heti három tornaórát. A nem sportoló fiatalok keveset mozognak, emiatt elég gyakran egészségügyi problémáik adódnak, ezen kellene segíteni. Több olyan intézkedés született, amelyek csökkentik a lakosság kiadásait, jobban odafigyelnek a nagy családokra, remélhetőleg ezek hosszú távon is megmaradnak.

Pataki Csaba szenátor a kormányzásban és a parlamenti munkában tapasztalható visszásságokról beszélt. Sikerült megakadályozni, hogy június 4-e munkaszüneti nappá minősítését, ugyanakkor sikerült elfogadtatni, hogy november 13. a Magyar Nyelv Napja legyen. Pataki szerint beláthatatlan következményei lehetnek a kormányban és a parlamentben eluralkodott áldatlan állapotoknak. Nagyon sok helyen hozzá nem értő személyek töltenek be felelős tisztségeket, sok esetben hatáskörök nélkül. Nagyon sokan számíthatnak közülük arra, hogy a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot kezdeményez ellenük. Ugyanakkor elhangzott: hiba lenne azt hinni, hogy ez az intézmény jól végzi a dolgát, hiszen nagyon sok embert vádolnak meg alaptalanul. A tasnádiak még számtalan kérdést tettek fel, amelyek többségére választ is kaptak. Megválaszolatlan maradt viszont az a kérdés: miért kell a tasnádiaknak fizetni a szennyvíztisztításért, ha még nem készült el a szennyvíztisztító?

Katona Péter egy másik érdekességről beszélt, amire szintén nincs magyarázat. Tasnád város jelentős összeget fizetett ki egy kolozsvári cégnek, hogy készítse el a város stratégiai tervét. A tervet bemutatták és közvitára bocsájtották, de még a város polgármestere is elkésett az eseményről. A tervben Tasnád megyei jogú városként (municípiumként) szerepel, holott nem az, a település vezetőségét pedig arra ösztönzik, hogy folytassa a korábban sikeres bányászatot és használja ki jobban a városon áthaladó folyókat, olyan körülmények között, hogy sem bányája, sem folyója nincs a városnak. A százmillió lejes stratégiai tervben egyetlen szó sem esik ráadásul a romakérdésről. A továbbiakban a résztvevők arról beszélgettek, hogy hogyan készülnek fel a jövő évi választásokra.

Elek György