A hotnews.ro egyik legújabb kutatásában többek között megosztott egy olyan listát, amely megyékre bontva az elmúlt 10 év számszerű adatai alapján rangsorolja a legtöbb új épülettel gazdagodó országrészeket. 

Nyilvánvalóan nem meglepő, hogy a legtöbb épület Ilfov megyében épült — pontosan 95 981 —, aztán Bukarest következik 81 634 vadonatúj lakással, a harmadik helyen pedig Kolozs megye áll 77 312 új épülettel. Listavezető emellett Konstanca, Temes, Suceava és Iaşi megye, a lista végén pedig Krassó-Szörény (3234), Tulcea (3904) és Teleorman (4222) megyék állnak. Szatmár megye 25. a listán — középmezőnybeliként 12 323 új lakással gazdagodott az elmúlt tíz évben.
Természetesen az újabb lakások építése — legyenek azok házak vagy tömbházak — a megyék területétől és népességétől is függ. Ha az elmúlt 10 évben újonan épített lakások számát százezer főre vetítve figyeljük, a megyék sorrendje igencsak megváltozik.

A lista élén így is Ilfov áll 1 906 159 lakással, de ebben az esetben a második helyen már Kolozs megye következik 1 088 466 új épülettel, a harmadik helyet pedig Konstanca foglalja el 846 325 új otthonnal. További listavezető Szeben, Temes, Suceava, Vrancea és Brassó megye, a rangsor végén pedig Krassó-Szörény (121 450), Teleorman (130 237) és Hunyad (183 708) megyék kullognak. Ilyen megközelítésben Szatmár megye már a 19. helyet foglalja el 374 250 újonnan épített lakással.

Az új lakások építéséről a tavalyi évben (2021) is készült felmérés, ami jelentősen eltér a tízéves listához viszonyítva. A 2021-es évben Bukarestben fejezték be a legtöbb épületet, pontosan 13 344-et. Az előző listán első helyet elfoglaló Ilfov megye tavaly második lett a listán 8666 új lakással, a harmadik hely pedig Temes megyét illeti 6340 lakással. Sorban következik továbbá Kolozs, Iaşi, Konstanca és Brassó megye, az utolsó helyek pedig Krassó-Szörény (143), Teleorman (164) és Tulcea (173) megyéhez tartoznak. Ebben az esetben Szatmár megye kicsit lentebb csúszott a listán, a 23. helyre, összesen 788 új épülettel.

Másik érdekesség, hogy Romániában csupán minden ötödik lakás épült 1990 után, és egy lakás nagysága átlagban nem haladja meg a 41 négyzetmétert, ami több mint kétszer kisebb az uniós átlaghoz viszonyítva, ami 90,1 négyzetméternek felel meg. Ráadásul folyamatosan növekvőben van az a kor is, amikor a fiatalok elhagyják szülői otthonukat, lassan átlagban meghaladva a 31 évet.

Az átlagos lakások kicsik és zsúfoltak is

Alapvetően a romániaiak mintegy 50%-a túlzsúfolt lakásokban él, és továbbra is általában annyira futja a luxus növelése, hogy modernizálják a meglévő lakásokat — mondta Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza a lakhatásról tartott sajtótájékoztatón.

Sajnálatos módon a lakások felújítására és a komfortnövelésre szánt összegek nehezen gyűlnek össze az uralkodó gazdasági viszonyok miatt, így a nemrég felújított lakások aránya 1% alatt van. 
A birtokolás szempontjából elmondható, hogy a lakosság 96%-ának van saját lakása, ami a 69,5% körüli európai és az 50%-os németországi átlaghoz viszonyítva igencsak jó arány, ám nagyságilag és életkorilag sajnos szégyellnivaló, mivel általában az országban kicsi és régi lakások vannak túlnyomórészt.

A látszólagos lakástöbblet még nem jelenti azt, hogy a tulajok hozzájárulnak az ingatlankínálathoz, ugyanis kezd egyre inkább tendencia lenni, hogy egyes családok több lakást, házat birtokolnak. Vannak olyan családok, amelyek a saját lakásuk mellett egy másodikat — vagy többet — vásárolnak, akár gyerekeiknek, vagy azért, hogy bérbe adják, plusz jövedelemhez jutva ezáltal.
Városon 10-ből 9 család rendelkezik fürdőszobával vagy zuhanyzóval és WC-vel felszerelt otthonnal, falun azonban ez az arány katasztrofális: 5 házból 3-nál van WC az udvaron, a másik kettőnél pedig nedvesség vagy egyéb problémák vannak a falakkal.

A jelzáloghitel-rendszer csak egy viszonylag vékony közép-felső osztály számára jelenthet megoldást. Sok fiatal alacsony bérért dolgozik, és nehezen jut hitelhez, kivéve talán az Első Ház kormányprogramot. 
A mai világban banki hitellel lakást venni annyit jelent, hogy az emberek 25–30 évig egy átlagfizetést ráköltenek az otthonukra, ami még a középosztály számára is nehezen kivitelezhető és elviselhető, így ebből adódóan rengeteg fiatal kénytelen a szüleivel élni. Ráadásul az is aggasztó, hogy ez a helyzet egyre inkább súlyosbodik az utóbbi időben.
Az 1960-as években készült otthonok erkölcsi és fizikai lelakása olyan probléma lesz, amely a jövőben tovább súlyosbodik majd. Bár Románia elnéptelenedése csökkenti a nyomást, de a nagyvárosi területeken (főleg Bukarest, Temesvár, Kolozsvár) továbbra is nagy lesz a kereslet lakások terén.

Szabó Beatrix