Október 18-a az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja — de kis túlzással lehetne a szélmalomharc vagy a sziszifuszi erőfeszítés napjának is nevezni, hiszen az emberkereskedelem a szervezett bűnözés egyik rendkívül jövedelmező iparága, kereslet- és nyereségvezérelt, és sajnos sem keresletből, sem nyereségből nincs hiány. Románia pedig (évtizedek óta) változatlanul az emberkereskedők bevásárlópiaca, s az, hogy tavaly több mint 800 áldozatot, közöttük 340 kiskorút sikerült azonosítani, egyrészt hatalmas siker, ugyanakkor csepp a tengerben, mivel a szakemberek igencsak óvatos becslése szerint az áldozatok valós száma ennek legalább három-négyszerese — ráadásul az idei év első hónapjaiban azonosított áldozatok száma majd' 16%-kal volt nagyobb, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Persze ez a tendencia nemcsak Romániára, de az egész vén kontinensre is jellemző, s a statisztikák és adatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az Európai Unióban továbbra is a szexuális kizsákmányolás az emberkereskedelem legelterjedtebb formája — az áldozatok csaknem háromnegyedét pedig nők és lányok teszik ki, akárcsak az elmúlt másfél évtizedben, míg a gyermekkorú áldozatok nagy részét a szexuális kizsákmányolás céljából emberkereskedelem áldozatául esett lányok teszik ki. Az áldozatok 60%-a esetében — akiknek több mint fele európai uniós állampolgár — csak és kizárólag a szexuális kizsákmányolás a cél, s míg a szexuális kizsákmányolás céljából embercsempészet áldozatául esettek több mint 90%-át nők és gyermekek teszik ki, addig a gyanúsított, bírósági eljárás alá vont és elítélt emberkereskedők 70%-a férfi. Nem mellesleg az emberkereskedelem egyik kritikus eleme a bűncselekmény büntetlensége, ami a szexuális kizsákmányolás esetében különösen számottevő, még inkább Romániában — igaz, idén több lépést is tettek annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásnak nagyobb lehetősége legyen az elkövetők felelősségre vonására: például elévülhetetlen bűncselekmény lett az emberkereskedelem, a szexuális agresszió és a kiskorúak kínzása, akárcsak a rabszolgaságra való kényszerítés. Ugyanis bár az emberkereskedelem vezető formája a szexuális kizsákmányolás és a gyermekkereskedelem, ugyanilyen vezető formája a rabszolgaság is, amely ugyanúgy az áldozatok eredendő kiszolgáltatottságával való visszaélésen alapul, és az emberek kizsákmányolására irányul — az áldozatok pedig megtalálhatók a mezőgazdasági ágazatban, az élelmiszer-feldolgozásban, a szexiparban, a háztartási munka, a gyártás, a gondozás, a takarítás területén, illetve más ágazatokban (különösen a szolgáltató ágazatokban), a koldulás, a bűnözés, a kényszerházasság, az online és offline szexuális kizsákmányolás, házi szolgaság, az illegális örökbefogadás és az emberi szervek kereskedelme területén.
A világjárvány pedig csak tovább rontott az amúgy sem rózsás helyzeten, s mint az Europol ismételten figyelmeztet: a Covid 19-járvány hatása tovább növeli az áldozatok számát, és csökkenti annak valószínűségét, hogy a bűnüldöző szervek felderítik az emberkereskedőket, valamint hogy a Covid 19-válság nyomán kialakult gazdasági recesszió is veszélyes következményekkel jár az emberkereskedelem területén.

Szabó Kinga Mária