Az érdekeivel ellentétes eredményt ér el Oroszország azzal, ha Ukrajnában folytatja a háborút, a Donyec-medencei területek megszállását, ezért Kijev, valamint az Egyesült Államok, Németország és Franciaország kész segítséget nyújtani neki a visszavonulásban és a térség békéjének helyreállításában, amikor majd készen áll erre - jelentette ki Kurt Volker ukrán ügyekben illetékes amerikai külügyi különmegbízott hétfőn egy tévéinterjúban.
A politikus - aki részt vett a múlt hét végén Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián - az 1+1 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: szerinte Oroszország nem érdekelt abban, hogy továbbra is fenntartsa jelenlétét a Donyec-medencében. "Csak cinikusan játszanak az emberi élettel annak érdekében, hogy Ukrajnát orosz befolyás alatt tartsák. Ez hiba. Ukrajna most erősebb, demokratikusabb, virágzóbb, stabilabb, oroszellenesebb és Nyugat-barátabb, mint valaha" - fejtette ki az amerikai tisztségviselő.
Volker rámutatott, hogy Moszkva éppen ezért a vártnak éppen az ellenkezőjét éri el azzal, ha folytatja a Donyec-medencei megszállást és a háborút, s ezért jobban tenné, ha véget akarna vetni ennek.
Hozzátette, hogy ha Moszkva teljesíti a minszki megállapodásokat, és megszünteti a Donyec-medence megszállását, a Krím félsziget önkényes elcsatolása miatt hozott szankciók továbbra is érvényben maradnak vele szemben mindaddig, amíg a területet megszállva tartja.
Az amerikai politikus meggyőződése, hogy Oroszország vissza fogja adni a Krímet Ukrajnának, ahogyan a balti államok is visszanyerték 40 év után függetlenségüket a Szovjetuniótól. Hangsúlyozta viszont, hogy a Nyugatnak - mint a balti államok esetében, úgy a Krím ügyében is - határozottan ki kell tartania álláspontja, vagyis a félsziget annektálásának elutasítása mellett, mert idővel változni fog az orosz politika. Volker arra viszont nem tudott választ adni, hogy ez mennyi időbe fog telni.
Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a hét végi jaltai értekezlet keretében tett nyilatkozataiban kifejtette, hogy a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország tervezett csúcstalálkozójától Ukrajna a már megtett előrelépések folytatását várja. Ezek között nevezte meg a csapatszétválasztást a frontvonal újabb pontjain, majd annak teljes, 400 kilométeres hosszán, továbbá az Ukrajna és Oroszország közti fogolycsere folytatását.
Kifejtette: most elsősorban annak elérésére összpontosít Kijev, hogy a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken élőkkel való kapcsolattartás javulhasson, beleértve ebbe a két oldal közti szabad és biztonságos átjárás megteremtését a civil lakosság számára. Hozzátette: Kijev ezenfelül kész szociális, gazdasági segítséget nyújtani a szakadár ellenőrzés alatti területeken élőknek, és szeretné elérni, hogy ott is foghatók legyenek az ukrán televíziók és rádióadók.
Több nyilatkozatban elhangzott a napokban, hogy Kijev szeretné, ha a normandiai csúcstalálkozóra mielőbb, akár már szeptemberben sort kerítenének.