Egymás terhét hordozzátok — a szeretetben elhordozott, másik emberrel megélt közösség Isten dicsőségét hirdeti. Mert a házasság sem mentes a szenvedéstől, de ebből lesz a maradandó érték.

Rendhagyó záróakkorddal ért véget nem is a Házasság hete, hanem a Házasság hónapja Szatmár-Kültelek református templomában, ahol a vasárnapi istentisztelet keretében köszöntötték a kerek házassági évfordulót ünneplő párokat. E különleges alkalmon nt. Higyed János lelkipásztor igehirdetését a galatákhoz, illetve a rómaiakhoz írt levél egy-egy sorára alapozta, nem véletlenül, hiszen a két gondolat egymást kiegészítve kapcsolódik össze. „'Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét! Ez a törvény Isten szeretetének a törvénye. A másokért való élésnek a törvénye.' 'Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely majd nyilvánvalóvá lesz rajtunk.' — A házasság sem mentes a szenvedéstől, de amint Pál apostol is mondja: kicsi ez a szenvedés ahhoz a dicsőséghez képest, amire Isten hív bennünket. A házasság művészet, s jól tudjuk, hogy a művészek zöme szenved, miközben alkot, mint ahogy azt is: a legtöbb remekmű mögött szenvedés van, de ebből lesz a csodálatos, a maradandó érték. A szenvedést pedig szeretettel lehet elhordozni” — mondta, arra intve: Jézusra figyeljünk! Ő felvette és elhordozta a mi terheinket, s neki minden szenvedésre szeretet és szolgálat volt a válasza. „Ha mi Krisztus-követők vagyunk, a házasságban sem lehetünk másként, hiszen az Ő törvénye a szeretet: 'Ahogy én szeretlek benneteket, ti is úgy szeressétek egymást!' — hagyta meg. Egymás terhét hordozzátok… de mi is ez a teher? Sok minden lehet, rokoni szálaktól kezdve bűnökön át gondokig, betegségig. És hogy mennyire vagyunk hajlandóak a másik terhét hordozni? Nem tülekedünk. Ma már sokan nem egy egyfülű kosárral, amit közösen visznek, közösen töltenek meg nemcsak anyagi javakkal, de együtt megélt eseményekkel, értékekkel is, hanem két külön kosárral indulnak a házasság útján, hogyha majd elválnak, pontosan tudják, ki mit és mennyit hozott. Nagyon sok szenvedés van egy házasságban, de ha a társak szeretettel tudják feloldani a szenvedést, boldogok lesznek. A szeretetben elhordozott, másik emberrel megélt közösség Isten dicsőségét hirdeti; az pedig, hogy milyen Isten dicsőségébe eljutni, már itt, a földön, a házasságban tapasztalható meg leginkább” — fogalmazott, hangsúlyozva a közös imádkozás fontosságát. „Ha szenved valaki közületek, imádkozzatok — talán ezt felejtik el leginkább a házasságban élő emberek. Rengeteg mindent csinálnak együtt meg közösen is, de a rohanásban meg tudnak-e állni egy percre együtt, és imádkozni azzal a másikkal, akinek felvállalták jó és terhes oldalát is?

Gyökössy Endre református lelkész, pszichológus, egyházi író szerint három „h”: hit, hűség és humor kell a házasságban nagyon — de szükség van a három „sz”-re is: szenvedés, szeretet, szolgálat, s ha ezek mind megvannak, Isten dicsőségére, egymás javára élhetünk. A közös úton tervezzétek be ne csak az özvegységet, hanem az örök életet is!” — zárta gondolatait az igehirdető.

Az igehirdetést követően a kerek házassági évfordulót ünneplő pároknak — akik közül kettő már 50 éve jár a közös úton, de volt olyan család is, ahol a szülők 40., a fiatalok pedig 10. évfordulójukat ünnepelték — egy-egy szál virággal és emléklappal kedveskedtek, Bartha Sándor lelkipásztor pedig Kiss János A megelégedő házastárs című versének felolvasásával, illetve Ady Endre Őrizem a szemed című költeménye csodálatos sorainak eléneklésével köszöntötte az ünneplőket.

Szabó Kinga Mária