Belföld

Különleges tárlat a Nagybányai Festőiskola ritkán látható alkotásaiból

2026.04.14 - 11:05
Az idén 130 éves Nagybányai Festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában.

A nagyváradi püspökség és az Ernst Galéria közös szervezésében megvalósuló, Nagybányai Remekművek elnevezésű tárlat 41 festményt vonultat fel a nagybányai művésztelep kiemelkedő alkotóitól — a művek zöme magángyűjteményekből, illetve Nyugat-Európából érkezik, és a nagyközönség számára ritkán, vagy egyáltalán nem volt eddig hozzáférhető.

Czóbel Béla: Fauve csendélet (1907)

A Nagyváradra érkező válogatás koncepciója Eleni Korani nevéhez fűződik, és a nagybányai iskola stiláris sokszínűségét és fejlődési ívét egyaránt bemutatja.
A nyilvánosság számára ritkán látható művek közül Czóbel Béla 1907-ben, Párizsban festett Fauve csendéletét említik, valamint Iványi-Grünwald Béla több jelentős alkotását.
"A tárlat átfogó képet nyújt a Nagybányai Művésztelep fejlődéséről: a századforduló naturalista festészetétől az impresszionizmuson és posztimpresszionizmuson át egészen az avantgárd irányzatokig, valamint a posztnagybányai mesterek munkásságáig" - olvasható a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közleményben, amely szerint a kiállítás Ferenczy Károly és a modern irányok felé nyitó alkotók - Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, Perlrott Csaba Vilmos, Boromisza Tibor és Ziffer Sándor - műveit egyaránt felvonultatja.
Perirott–Csaba Vilmos: Nagybányai utca (1909)

A nagyváradi tárlat a 2023-ban elindított kiállítássorozat negyedik állomása, amelynek célja a Nagybányai Festőiskola örökségének újrakontextualizálása és szélesebb közönséghez való eljuttatása a Kárpát-medence különböző városaiban. Eddig Nagybányán, Marosvásárhelyen és Szabadkán volt látható.

A Nagyváradon április 18-án 16 órakor nyíló tárlat április 20. és június 20. között lesz látogatható, a megnyitó napján ingyenesen megtekinthető.

A 130 évvel ezelőtt, 1896-ban alapított Nagybányai Művésztelep a modern magyar festészet egyik kiindulópontja volt, amely a természet közvetlen megfigyelésére épülő plein air festészetet és a naturalizmus eredményeit honosította meg.
Az itt kibontakozó művészeti gondolkodás meghatározó hatást gyakorolt a XX. századi európai festészet alakulására.

Hírszerkesztő

(Nyitókép: Ziffer Sándor: Pihenő modellek/Cigánylányok a fűben, 1913)