Évente átlagosan négy millió könyv jelenik meg, viszont az olvasóknak ritkán van alkalmuk a szerzőkkel beszélgetni, kérdezni, belesni a témaválasztás, a regény– vagy versírás folyamatába — pénteken délután, 17 órától egy ilyen ritka alkalom lesz a  Szatmár Megyei Könyvtár multimédia-termében, ahol négy kötettel és három szerzővel ismerkedhetnek, találkozhatnak az érdeklődők. 

Gáspár Ferenc: Én, Mátyás király című könyvében ismét különleges utazásra invitálja az olvasót: egyes szám első személyben beszélteti hősét, a mindmáig legnépszerűbb magyar uralkodót, Mátyás királyt — mégpedig úgy, hogy időnként magunk sem tudjuk, Mátyás-e az, aki mesél nekünk, vagy Lebersit, a király udvari bolondja. Ők ketten ugyanis ( akárcsak Arany János vígballadájában, a Pázmán lovagban) gyakran egymás bőrébe bújnak ebben a bűnügyi regényre is hasonlító műben. A szerző megidézi a haldokló Mátyást, ahogyan cselekedeteinek, döntéseinek mozgatórugóit felfedi, amelyekből kiviláglik a nagy király stratégiája, életfilozófiája és életszeretete is — mindezzel együtt egy ízig-vérig mai történetet olvashatunk, egy olyan regényt, melyben a főhős ugyanolyan magányos döntéseiben, mint a ma embere.

Orosz Margit tanár, költő, publicista, a Magyar Kultúra Lovagja, és hittel vallja: „A vers örök, mindenkihez szól. Lelki táplálék, mely az öröm húrjait pengeti, de erőt is meríthetünk belőle életünk nehéz napjaiban. Nyelvünk szellemében él, s általa valamennyien összetalálkozunk.”  Vésett idő / Ágoston Dala kötetében ebből a lelki táplálékból nyújt ízelítőt.

Gál Vilmos történész-muzeológus, így nem véletlen, hogy negyedik történelmi regényét, a Latrok idejét mutatja be a szatmári közönségnek — egy olyan könyvet, amelyet már nagyon régen érlelt magában: jó harminc évvel ezelőtt gondolt arra először, hogy Avram Iancuék gaztetteit meg kellene írni. „Alig két-három szépirodalmi alkotásról tudok, amely ezzel a szomorú történettel foglalkozott az elmúlt 173 évben. Úgy voltam vele itt az ideje leírni, kimondani azt, hogy mi történt akkor Erdélyben. Remélem minél több erdélyi magyarhoz jut el a könyvem, és azt is remélem, eléri a célját.” – fogalmaz. 

Somakönyv — így egy szóban. „Soma története, amely 2022. április 4-én kezdődött
egy magasfeszültségű áramütéssel, amelyet bajban lévő barátjának segítségére sietve szenvedett el, egy tehervagon tetején. Testének több mint ötven százaléka megégett,
súlyos koponya és lábtörést szenvedett. Két hónapot töltött élet-halál között mélyaltatásban. Ezrek drukkoltak, drukkolnak neki és szorítottak, imádkoztak érte, adtak vért, támogatták az életben maradását. Soma a fiam. Tizenöt éves múlt,
a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának diákja, igazolt kenus. A könyv száz napot ölel fel, amelyet az intenzív osztályon és az égéssebészeten töltött, nem kronologikusan, kitekintve Soma világának egyéb szeleteire is.”– írja a fülszövegben Soma édesapja. A sárospataki diák szívbe markoló történetét Kállay Karolina történelemtanár, helytörténész mutatja be.

A szervezők sok szeretettel hívják és várják az irodalom kedvelőit erre a könyv – alkotó – olvasó hármas találkozóra, amelyet Elek György, a Szamos kulturális folyóirat főszerkesztője moderál pénteken délután. A belépés természetesen díjtalan.

Hírszerkesztő