A nyolcadik alkalommal megszervezett Krüzselyi Erzsébet Gyülekezetek Közötti Szavalóversenyen házigazdaként Kovács József, a Szatmárhegyi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte a résztvevőket. Igazából nem is verseny ez — hangsúlyozta a lelkipásztor —, hanem egy seregszemle, egy megemlékezés arról a költőnőről, akit már úgy tudunk elhelyezni a magyar irodalom tárházában, mint az első fogyatékkal élő, siketnéma, később látását vesztő személy. Az ő istenessége, az ő bizonyságtétele minden nehéz élethelyzetben ma is hatással lehet ránk, ma is erőt tudunk meríteni abból, hogy ha ő fel tudta emelni a szívét-lelkét, és gondolatban tekintetét a Mindenható Isten felé, akkor nekünk, akiknek sokkal könnyebb dolgunk van, sokkal könnyebb paraméterek között mozoghatunk, élhetünk és vallhatjuk meg hitünket, érdemes őt olvasni, érdemes a mások által elmondott verseit meghallgatni, ezáltal is erősödni, érdemes az általa megfogalmazott gondolatok mentén Krisztus felé közeledni.
Rácz Ervin lelkipásztor az igehirdetés előtt egy éneket tanított meg a résztvevőknek. Igehirdetésének alapigéje a János írása szerinti szent evangélium 9. fejezetének 39. verse volt: „Akkor Jézus ezt mondta: Ítélkezni jöttem erre a világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.” Az ige a bánatról és a szomorúságról szól, a lelkipásztor mégis mosolyogva szól a hallgatókhoz. Mindig felvetődik a kérdés: hogyan lehet a bánatról és a betegségről beszélni ifjúsági istentiszteleteken; jó-e az, ha a vidám eseményeken a szomorúságról is beszélünk? Mindenképpen kell beszélni a szomorúságról, mert az is az életünk része. Kétféle szomorúság van: a világ szerinti szomorúság és az Isten szerinti szomorúság. A Prédikátor könyvéből azt tanuljuk meg, hogy a szomorúság által megváltozik a szív. János evangéliumának a kilencedik része azt juttatja eszünkbe, hogy nagyon beteg ez a világ. A vak embernek nem a gyógyításával foglalkoznak, hanem azt fontolgatják, ő vétkezett-e vagy a szülei. Jézus teremtéssel oldja meg ezt a problémát: megnyitja a szemeit annak az embernek, aki soha nem látott. Nemcsak fizikailag látott, hanem lélekben is. Csak akkor rendeződik az ember élete, ha van rálátása a dolgokra, van belátása, hiszen akkor a meglátás erejével is rendelkezik. Krüzselyi Erzsébet rendelkezett ezekkel a tulajdonságokkal. Ő az, aki a szívével tanult meg látni. Nagyon sok ember, akinek tökéletes a látása, nem lát rá lényeges dolgokra. Vajon miért van ez? — tette fel a kérdést az igehirdető. A miért valójában két szó: mi és ért. Miért van ez az egész? Mi a célja? Mi az értelme? Ha Istenre figyelünk, mindennek megvan a miértje. Főként az örök élet távlatában és fényében. Mindennek van miértje, mindennek van értelme, de csakis az Isten közelében.
Az igehirdetést követően Kovács József bemutatta a Bethlen Gábor Alap támogatásával megjelent, Krüzselyi Erzsébet életét és munkásságát felölelő kötetet. A kötetben nyolc év munkájának az eredménye található, megpróbálta összegyűjteni a költőnő írásait és a róla szóló írásokat.
Mielőtt elkezdődött az eredményhirdetés, a zsűri tagjai értékelték a versenyt.
Bagosi Ilona magyartanár számára nagy élmény volt részt venni a szavalóversenyen. Meglepetéssel tapasztalta, hogy a Krüzselyi-versek befogadhatók a fiatalok számára, tudnak azonosulni azoknak az érzelmi világával. A téma egy kicsit fájdalmas, a költészet és a művészet többnyire a fájdalomból születik. Az igazi művészetet nagy részben a fájdalom, a megpróbáltatás szülte, ez a téma a gyerekek és az ifjak számára egy kicsit nehezen megközelíthető, mert a gyerekkorra a vidámság és az örömkeresés jellemző.
Besenyődi Judit bölcsészhallgató, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke elmondta, hogy nagyon szeret szavalóversenyekre járni, meghallgatni, ki hogyan értelmezi a verseket; hiszi azt, hogy mindenki a saját lelkéből ad át egy darabot, amikor elmond egy verset. Nagyon fontos, hogy a szavaló hogyan áll ki a színpadra. A megjelenés jelentősen meghatározza, hogyan adja elő a szavaló a verset. Nagyon fontosak a hatásszünetek. Nem elég elmondani a szöveget, a versben rejlő gondolatokat kell átadni. Besenyődi Judit külön beszélgetett azokkal a középiskolás diákokkal, akik részt akarnak venni a Szamos Diákirodalmi Kör munkájában.
Benedek Csilla szatmárhegyi tanítónő gratulált a versmondóknak, azt tapasztalta, hogy a többségük át tudja élni a vers gondolatát, és azt vissza tudja adni a versmondáskor.
Dr. Makai-Magos Csaba költő olyan környezetben nőtt fel, ahol mindenki szavalt. A vers serkenti a gondolkodást, a fogalom ítéletképzet erejét viszi el az olvasóhoz, arra készteti, hogy elgondolkozzon azon, amit érez. A vers megtanítja az embert restaurálni a csonkán maradt gondolatokat és érzéseket. A mai szavalóverseny azt igazolja, hogy vannak még olyan fogékony fiatalok, akik szeretik a verseket, szeretik a szépet.
A Krüzselyi Erzsébet Gyülekezetek Közötti Szavalóverseny pozitívuma az, és abban különbözik más szavalóversenyektől, hogy egy olyan költő verseit igyekszik megismertetni a fiatalokkal és az idősebbekkel, akit a szatmárhegyiek sajátjuknak tekintenek. Nem az foglalkoztatja őket, hogy az irodalmi kánonban hol kap helyet, hanem az, hogy életben tartsák azt, ami a sajátjuk, és minél szélesebb körökben megismertessék.
A verseny három kategóriában zajlott. Az I–IV. osztályosok kategóriájában a hiripi Puskás Tamara (felkészítője: Keresztúri Sándor) jelentkezett.
Az V–VIII. osztályosok közül 1. díjat kapott Vajda Vivien Vanessza (Amac, felkészítő: Keresztúri Erzsébet), 2. díjat Krupa Fruzsina (Sárközújlak, felkészítő: Nagy Erika), ugyancsak 2. díjat Sógor Abigél (Dobra, felkészítő: Máthé Lóránd), 3. díjat Gáspár Evelin (Szatmárhegy, felkészítő: Kovács József), és dicséretben részesült Szűcs Zsanett (Szatmárhegy, felkészítő: Kovács József).
A IX–XII. osztályosok kategóriájában 1. díjban részesült Nagy Vanessza (Szatmárhegy, felkészítő: Kovács József) és Medgyesi Kinga (Hirip, felkészítő: Keresztúri Sándor), 2. díjat Bors Hajnalka (Magyargéres, felkészítő: Nagy Attila) és 3. díjat Kallós Karola (Dobra, felkészítő: Máthé Lóránd). A LiterArt Magyartanárok Egyesülete különdíját Gál Gyöngyi elnök adta át Nagy Vanesszának és Szűcs Zsanettnek. Valamennyi versenyzőt díjazta a Szamos folyóirat és a Szamos Diákirodalmi Kör.

A szavalóversenyt a következők támogatták: Krüzselyi Erzsébet Református Nőszövetség, LiterArt Egyesület, Communitas Alapítvány, Szatmári Református Egyházmegye Tanácsa és a gyülekezeti tagok.

Elek György