Nektek is Mária Istennel szembeni határtalan nyitottságát és feltétel nélküli szolgálatkészségét kell követnetek — mondta Schönberger Jenő püspök Urunk bemutatása ünnepén, a szerzetesrendek képviselőinek jelenlétében, a székesegyházban.

A szatmári egyházmegye területén dolgozó húsz különböző szerzetesközösség mintegy hatvan képviselője ünnepelte a szerzetesek világnapját a hívekkel közösen, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a szatmárnémeti székesegyházban. A tizenegy órától kezdődött ünnepi szentmise elején Schönberger Jenő püspökkel és a jelen levő papokkal a szerzetesek a jobb mellékoltárnál elhelyezett asztalhoz vonultak, ahol a főpásztor megáldotta a hívek által hozott gyertyákat. Ezt követően papok és szerzetesek kezükben égő gyertyával vonultak be a székesegyház szentélyébe, emlékezve a Szűzanya a jeruzsálemi templomba való belépésére, karján a kis Jézussal.

Szentbeszédében Schönberger Jenő püspök a Szentlélekben való rejtett találkozás ünnepének nevezte Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, amelyen Isten végtelen gyöngédsége, szelídsége és tapintata nyilvánul meg a bűnös emberiség iránt. „A mai ünnep a karácsonyi ünnepkör lezárása, de Simeon jövendölésével egyben a passió kezdete is. A húsvéti misztérium titokzatosan, kezdettől fogva jelen van Mária életében, aki szívében előre átéli Fia szenvedését és halálát. Határtalan nyitottsággal és szolgálatkészséggel áll Isten előtt ma is, de majd a kereszt alatt is. Nektek is, kedves szerzetes testvéreim, Mária Istennel szembeni határtalan nyitottságát és feltétel nélküli szolgálatkészségét kell követnetek. Csak akkor felelhettek meg hivatásotoknak, ha azon fáradoztok, hogy egyre inkább anyánkhoz hasonlókká váljatok. De ez nemcsak az Istennek szentelt személyek feladata, hanem minden keresztényé is.”

A püspök atya emlékeztetett, hogy az újra és újra meggyújtott örök fogadalmak gyertyái is a Krisztushoz való tartozásukra figyelmeztetik a szerzeteseket. Ilyenkor ismételten megújítják elkötelezettségüket, hogy felveszik a küzdelmet a sötétség hatalmával, nem a maguk erejében, hanem a Krisztustól nyert kegyelemben bízva. Az egyházmegye hívei nevében is megköszönte a szerzetesek minden munkáját, imádságukat, mindenekelőtt pedig azt, hogy jelenlétükkel Krisztus világosságának hordozói. Szentbeszéde végén arra kért minden jelenlévőt, hogy Krisztushoz tartozásuk hitével vigyék haza a megszentelt gyertyát, és valahányszor meggyújtják, gondoljanak arra: apró lámpásként Krisztus fényét kell sugároznia életüknek, hogy egyre szentebb és krisztusibb legyen a világ.

Schönberger Jenő püspök homíliája után Iulian Budău, a Kálvária román közösségének plébánosa román nyelven szólt a szerzetesekhez és a hívekhez. Megállapításában az ember Isten végtelen szeretetét szemlélve késztetést érez arra, hogy utánozza Mesterét. Így tesznek a szerzetesek is, akik egyszerűségben, szegénységben, szerénységben, engedelmességben, tisztaságban élik életüket. Bíznak és hisznek abban, hogy kegyelem a hivatásuk, kegyelem az elköteleződésük a szegénységben, a tisztaságban és engedelmességben, amelyekkel Jézust akarják követni. „Ne a mi fényünk ragyogjon, hanem Krisztus fénye, hasonlóan a gyertyákhoz, amelyeket ma hordozunk. Istennek ajánljuk hivatásunkat” — zárta megszólalását.

A szentmise végén Schönberger Jenő püspök a szerzetesekkel közösen vonult ki, a hívek pedig magukhoz vették szentelt gyertyáikat, amelyeket otthonaikban, imáik alkalmával, szükség idején gyújtanak majd meg.