A jogszabály szerint jövőre a gazdasági növekedés 4,6 százalékos, a GDP-arányos költségvetési hiány pedig 6,24 százalékos lesz.

A hozzáadottérték-adóból (áfa-TVA) 20,397 milliárd lej jut a helyi költségvetéseknek, ebből: 3,156 milliárd lej a megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására; 8,875 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok, kerületek és Bukarest önkormányzatának decentralizált kiadásainak finanszírozására; 600 millió lej a megyei és községi utakkal kapcsolatos kiadások finanszírozására; 7,332 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok és megyék helyi költségvetésének kiegyensúlyozására, a vízimentő-szolgálatok és a turisták számára fenntartott strandokon lévő elsősegélynyújtó állomások működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozására.

A 2022-es költségvetés tervezete 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapoz. A 2023-2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél. Ez azzal magyarázható, hogy a világjárvány a közelmúlt történelmének egyik legjelentősebb gazdasági válságát idézte elő, de Románia esetében a reál GDP viszonylag gyorsan visszatért a járvány előtti szintre.

A tervezet szerint a költségvetési hiány 76,983 milliárd lej, azaz a GDP 5,84 százaléka lesz, a ESA-hiányt GDP-arányosan 6,24 százalékosra, a strukturális hiányt pedig 5,71 százalékosra becsüli a kormány.

A következő három évre vonatkozó deficit-előrejelzés szerint az ESA-hiány fokozatosan csökken, 2023-ban a GDP 4,40 százalékára, 2024-ben a GDP 2,90 százalékára, 2025-ben pedig a GDP 2,02 százalékára.

Beruházásokra 2022-ben mintegy 88,4 milliárd lejt fordítanak, ami a GDP 6,7 százalékát jelenti, 2025-ben pedig mintegy 136,2 milliárd lejt, ami abszolút értékben, de GDP-arányosan (8 százalék) is növekedést jelent 2022-hez képest. AGERPRES