Szatmárhegy Község Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, valamint az RMDSZ szatmárhegyi szervezete vasárnap rendezett községnapot, ez alkalommal mutatták be a helyi születésű Papp Gábor Haláltánc című, rövid prózákat tartalmazó kötetét.

A községnapi rendezvény 13 órakor az erdődi mazsorettek, a Lótartók és Lótenyésztők Szatmár Megyei Egyesülete, valamint a szatmárhegyi lótartók lovas felvonulásával vette kezdetét. A helyi sportpályán felállított színpadon Huszti Gyula, az RMDSZ szatmárhegyi szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket, és színvonalas kulturális műsort ígért a közönségnek. Szűcs Szabolcs polgármester megnyitóbeszédében Victor Hugót idézte, vagyis: „Az emberekből nem az erő hiányzik, hanem az akarat”. A szatmárhegyiekben megvan az akarat, ezt bizonyítják azok a megvalósítások, amelyek az utóbbi évek során történtek. A polgármester felsorolta a fontosabbakat, majd jó szórakozást kívánt mindenkinek. Rövid beszédet mondott még Adrian Stef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Mircea Ardelean, a Pénzügyi Igazgatóság vezetője és Tiberiu Pintea alpolgármester. Ebben az évben egy házaspár ünnepli az ötvenedik házassági évfordulóját, őket is díjazták.

Könyvbemutató

A nagyszínpadon került sor a szatmárhegyi származású Papp Gábor Haláltánc című kötetének a bemutatására. Bartos Erzsébet műsorvezető elmondta, hogy Papp Gábor tizenhat éves koráig élt Szatmárhegyen, ezért van az, hogy az idősebbek ismerik, a fiatalok már kevésbé.

A kötetet Elek György mutatta be, aki többek között kiemelte: Papp Gábor minden bizonnyal valami belső kényszer hatására írja elbeszéléseit. Nem tudott megszabadulni attól a tizenhat évtől, amit gyerekkorában Szatmárhegyen töltött el. Felnőttkorában is megmaradtak benne azok az élmények, amelyeket megélt jól vagy rosszul, de képtelen volt szabadulni tőlük, ezért ezeket leírta és maradandóvá tette. Miről szólnak ezek a novellák? Az összetartó és boldog családról, az embereket összefogó ünnepekről; azokról a délutánokról és estékről, amikor még összegyűltek a barátok; szülők, nagyszülők aggodalmairól; egyszerű emberek álmairól és vágyairól; a lelkiismeret visszhangjáról; szerelemről és a szerelem iránti vágyról; és sok egyszerű emberről, akiknek rövid kis történeteit olvasva, bizonyára nagyon sokan magukra ismernek. Ezek a történetek tele vannak fordulatokkal — akár a mindennapi életünk. Papp Gábor felismerte, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, a múltat nem lehet eltakarni, mert ott van bennünk, mindenhova elkísér, gyakran akkor kerül a felszínre, amikor éppen nem akarjuk. De megkönnyebbülés az, ha a múlt emlékeit maradandóvá tesszük. Megkönnyebbülés ez a szerző számára, és megkönnyebbülés azon olvasók számára, akik ezekben a történetekben felismerik önmagukat vagy bárkit, akik ott élnek a környezetükben.

Papp Gábor úgy tért vissza Szatmárhegyre, hogy hozott magával valamit, ami maradandó ajándék és emlék lehet azok számára, akik egykoron részesei voltak ezeknek a történeteknek, és maradandó emlék a fiatalabb korosztálynak, mert megismerhetik elődeik életmódját.

További programok

A továbbiakban szórakoztató műsorok következtek. Lehetőséget kaptak a megmutatkozásra a helyi fiatalok. Volt karate- és zumba-bemutató, magyar és német néptánc, Miklovics Anna és Félegyházi Árpád énekelt, sokan odafigyeltek az erősemberek versenyére és a gyermekvetélkedőre, nagy sikert aratott Sihell Ferry és Henna, az Insect együttes, Mohácsi Brigitta és táncosai. A rendezvény bállal zárult a kultúrotthonban. Bőséges kínálat volt ételekből és italokból, a legkeresettebb a bivalyborjúból készült gulyás és miccs volt.