A dobrai pedagógusok összefogásának hatására az óvoda és az iskola nemcsak a tanulás színtere, hanem számos örömforrás helyszíne. A pedagógusok munkáját a közösség is segíti.

A dobrai pedagógusok fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekeket ne csak tanítsák, hanem neveljék és a különböző korosztályú gyerekek, illetve a szülők, nagyszülők közötti kapcsolatokat is erősítsék. Ezen céljuk elérése érdekében az elmúlt évben öt tematikus programot bonyolítottak le sikeresen, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. Az általános iskola igazgatója és tanító bácsija, Suhó Zoltán, Makri Mónika tanító néni, valamint Pongrácz Edit és Suhó Erika óvónők összefogása által minden programot sikeresen tudtak lebonyolítani. A „Gyermeknap van nagy ünnepség” elnevezésű tevékenységet június 15-én bonyolították le, melynek keretében az alsó osztályos diákok és az óvodások együtt énekeltek és táncoltak, szüleik és nagyszüleik örömére. A június 29-én megszervezett „Táncra lábam!” rendezvénynek a dobrai kultúrotthon adott helyet. A siker érdekében Dobra szomszédos, magyarlakta településeiről érkezett diákokkal közösen tanultak a gyerekek néptáncokat és népdalokat. A közösségformálás érdekében a dobrai szülők és nagyszülők szendvicseket, fánkot, teát stb. készítettek a résztvevőknek. Szeptember végén a „Szüretelnek javában” elnevezésű program zajlott, melynek keretében a gyerekek a dobrai szőlőhegyre kirándultak, ahol szüreteltek, majd a domboldalba vájt borospincékbe betérve megkóstolták a frissen szűrt és préselt mustot. A szüret hagyományának ápolása nagyon fontos a dobraiaknak, hiszen ez még mindig „ünnepnek” számít, amikor a családtagok, rokonok, barátok, szomszédok összegyűlnek. A negyedik közösségépítő tevékenység a „Mikulás apó útra kél” elnevezést kapta, s december ötödikén került lebonyolításra. Az egész napos program az óvodában kezdődött, majd az iskolában folytatódott. Minden korcsoport rövid műsorral kedveskedett a Mikulásnak, aki a szerepek után kiosztotta a jól megérdemelt ajándékokat a gyerekeknek. A nap zárásaként a „mikuláspostát” is megszervezték, mely igencsak nagy örömet okozott a gyerekeknek. Az ötödik tevékenység „Karácsony van a mi kis falunkban” az advent időszakában kezdődött, mézeskalácssütéssel, lázas vers-, ének- és betlehemes-tanulással. Egy dédnagymama régi korok karácsonyairól, dobrai népszokásokról, hagyományokról mesélt a gyerekeknek. Szenteste a közösség tagjai a templomban gyűltek össze, ahol ismét együtt lehetett az iskola apraja-nagyja. A pedagógusok elmondásából kiderül, a programsorozat végére a gyerekek felszabadultakká váltak, számukra az óvoda és iskola már nem csak a tanulás színtere, hanem számos örömforrás helyszíne is.