Miért nem szállítja külön a száraz/szerves hulladékot a Florisal? És miért keverik a lakók is a szemetet? Hova tűntek el a „színes kukák” a kispiac mellől (és nem csak)? Mi lett az ökorendőrséggel? És mit keres a falusi szemét Szatmáron?

Szemét ez a szemétügy, és mindannyian sárosak vagyunk benne, talán így lehetne tömören summázni — persze a teljesség igénye nélkül — a szemétszállítási díj fejenként havi 2 lej 60 banival való emelését, ami komoly lakossági elégedetlenséget váltott ki. Hiszen a történet ennél sokkal komplexebb és több összetevőből áll — akárcsak a konténerben összegyűlt szemét. Évente egy átlagos szatmári körülbelül 300 kg-nyi hulladékot „termel”, s ezzel a mennyiséggel nem is lóg ki különösebben az országos sorból — a gondok a szelektív hulladékgyűjtéssel kezdődnek, pontosabban annak hiányával. A lakosság azzal érvel (jogosan): miért is fordítson időt és energiát a háztartási szemét szétválogatására, ha a Florisal úgyis egyazon kukásautóba üríti a száraz és a szerves (nedves) hulladékot? A Florisal pedig azzal tromfol vissza (szintén jogosan): miért fogyasszon több benzint és szállítsa külön kukásautókban a hulladékot, ha a lakosság úgysem válogatja szét? „Ennél a pontnál igaza van mindenkinek, és még sincs igaza senkinek. És igaza van, de még sincs annak a lakosnak is, aki kezdetben valóban különválogatta és helyezte el a száraz/szerves hulladékot, majd látva, hogy ugyanabba a kukásautóba kerül, most már válogatás nélkül egybeürít mindent. Fontos tudni: az a száraz szemét, amelyik már nedvessel keveredett, fertőzöttnek minősül, és a szamosdobi (egyébként igencsak modern) szeméttelepen már nem tudják különválogatni és újrahasznosítani. Jelen pillanatban a Szamosdobra kerülő össz-szemét alig 2%-a újrahasznosítható — miközben EU-tagországként Romániának 2020-ig a hulladék (papír, fém, műanyag, üveg) 50%-át kell újrahasznosítania, az építkezésekből és bontásokból származó törmeléket 70%-ban kell újra feldolgozni, a kereskedelemben értékesített csomagolóanyagok 60 százalékát ismét fel kell használni valamilyen formában…

Szemétkeverés szempontjából a legnagyobb gond a lakónegyedekben van, ráadásul ott is termelődik a legnagyobb mennyiségű hulladék. Sajnos ez a szelektív hulladékgyűjtésre való nevelés, hogy úgy mondjam, nagyon rosszul indult: nem fektetett rá elég hangsúlyt sem az önkormányzat, sem a szemétszállító cég, sem a környezetvédelem. Az elmúlt években — hiszen ez nem új keletű téma — sokkal nagyobb és agresszívebb nevelési kampányt kellett volna folytasson minden érintett fél, beleértve a lakosságot is: igenis szóljunk rá a szomszédra, ha a paszulyleves maradékát a száraz feliratú konténerbe önti! Az emberek nevelése, a mentalitásváltás nagyon nehéz és hosszú folyamat, nem történik egyik hétről a másikra — pedig nekünk már nincs túl sok időnk, ugyanis egyre szigorodnak a hulladékgyűjtési és újrahasznosítási követelmények” — mondja Maskulik Csaba városmenedzser, akinek már ötletei is vannak egyrészt a szemét mennyiségének s ebből adódóan a szállítási díjának csökkentésére. Igaz, pillanatnyilag mindkét ötlet csak magánházak esetében valósítható meg — az egyik a komposztálás, a másik a szelektív, „színes” kukák. „Egy komposztálóba körülbelül 400 kg szemét megy, s ha Szatmárnémetiben van például 100 komposztálóberendezéssel rendelkező háztartás, bizonyos idő után már tudom jelezni a Florisalnak, hogy azok kevesebb hulladékot termelnek, ergo számukra csökkentse a szemétdíjat. A hulladékmennyiség reális mérésének másik módja a külföldről már jól ismert 'színes' kukák, hiszen azokban aztán tényleg pontosan le lehet mérni, mennyi hulladékot is termelt az illető, abból mennyi újrahasznosítható, s annak megfelelő árszámlázást alkalmazni” — magyarázza. Válaszolva egyúttal a több olvasónk által is feltett kérdésre: miért tűntek el a városból a Florisal színes, azaz szelektív hulladékgyűjtői? „A régi városvezetés gyakorolt nyomást a Florisalra, hogy begyűjtse azokat, mert a kispiac környékén lakó 'bizonyos urakat' zavarta az összképrontó színes kukasor, majd a város más részein lakó 'bizonyos urak' is szóvá tették az összképrontást, végül a köztisztasági cég összegyűjtötte mindet — de hamarosan vissza fognak kerülni. Sajnos szintén a régi városvezetés szüntette meg az ökológiai rendőrséget is, pedig annak járőröző egységei nagyon sok illegális szemétlerakatot találtak és számoltak fel, például a Károlyi úton. Zömében építkezésiszemét-halmokat, de szép számban volt a vidékről behozott és itt eldobott háztartási hulladék is. Igen, sok vidéken lakó azzal spórol, hogy Szatmárnémeti határában szabadul meg a háztartási szeméttől” — mondja Maskulik. Hozzátéve azt is, szintén olvasói jelzésre válaszolva: aki bizonyos ideig nem lakik itthon s értelemszerűen nem termel szemetet, az jelentse be a Florisalnál, és arra a periódusra felfüggesztik a szerződést, azaz nem számlázzák a szemétdíjat — sajnos azonban sokan hazatértük után „elfelejtenek” visszajelentkezni, s így teljesen megszabadulnak a szemétdíjfizetéstől. Jelen pillanatban Szatmárnémetinek körülbelül 15 000 ilyen nem fizető lakosa van…

A szelektív szemétüggyel kapcsolatban megkerestük Puşcaş Vasile Florisal-igazgatót is, aki röviden csak annyit mondott: vannak orvoslásra szoruló hibák és hiányosságok, mint egyébként az ország valamennyi városában és településén, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az előírt határidőre, 2020-ra Szatmárnémetiben 100%-os legyen a szelektív szemétgyűjtés és -szállítás.

Szabó Kinga Mária