Megszakítások nélkül folyhat a közmunkán való foglalkoztatás a megyeszékhelyen, nagy változások nincsenek a szociális segélyek valamelyikét kapó személyek dolgoztatásában, de naprakészre van hozva, az idei évi igényekhez van igazítva a keretszabályozás. A segélyezési törvény változása, a tulajdonolt eszközökhöz, ingatlanhoz szabott szigorúbb kritériumrendszer és a jobb ellenőrzés miatt egyre fogy a szociális segélyt kérők száma, a jóváhagyott kérvények száma pedig még inkább. Tíz évvel ezelőtt évente ezer segélyigénylést dolgoztak fel a hatóságok, ma ezek száma alig haladja meg a hetvenet. Mostanra ráadásul a javadalmazás olyan alacsony szintet ért el, hogy nem éri meg szociális segélyt kérni — pláne, hogy a kapott összeg értékét le is kell dolgozni. A korábbi években gyakorlatilag az 50 lejes órabér is kijött a kapott szociális segély és a ledolgozott órák számának arányában, mára azonban már a minimálbérhez viszonyított órabérért dolgoznak a segélyezettek. Ha kicsi is az összeg, az főleg a téli időszakban segítség, amikor kevesebb az alkalmi munka, és ha az összeg nem is, de a szociális segéllyel járó egészség- és lakásbiztosítás szintén csábító sokaknak.

Jól szervezett munkanapok

Szociális munkásoknak való munka akad télen is, nyáron is Szatmárnémetiben, jellemzően a hótól vagy a szeméttől szabadítják meg a közmunkások a közterületet, bölcsődék udvarát, ipari parki járdákat, zöldövezetet, vagy a Szamos-árteret tisztítják, megszüntetik az illegális szemétlerakatokat. Átlagban havi hetven órát dolgoznak, a munkamenet elég jól meg van szervezve számukra a megyeszékhelyen. Köztudott dolog, hogy ha nincsenek meg a ledolgozott órák, következő hónaptól már nem jár a segély, úgyhogy aki még igényt tart erre a meglehetősen alacsony értékű juttatásra, a megadott napokon megjelenik a szociális igazgatóságon reggel nyolckor, ahonnan a kijelölt „munkahelyre” mennek a közteresek, vagy a városi rendőrség felügyelete és irányítása alatt. Munkaruhájuk is van mellény vagy köpeny formájában, ilyesmiket hordanak, ha nincs túl meleg.

Nem jelenség már, hogy munkaképtelenségi igazolással tartják a markukat a segélyezettek, és segítséget kapnak, de nem dolgoznak meg érte. Ami szintén eltűnőfélben lévő jelenség, az az, hogy ne jelentenék be a velük egy háztartásban élő élettársat, arra játszva, hogy hétévesnél kisebb gyereket egyedül nevelő szülőnek nem kell dolgoznia a szociális segélyért. Sok ilyen esetnek jártak utána az utóbbi időszakban Szatmárnémetiben, ezért szűnt meg ez a fajta kibúvó is.

Princz Csaba