December 1-jét 1988-ban, az AIDS elleni küzdelem jegyében elsőként nyilvánították egészségügyi világnappá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e nap (World AIDS Day) alkalmából lehetőséget kíván teremteni a HIV-fertőzés és az AIDS-szel összefüggő megbetegedések elleni közös fellépésre és a nemzetközi szolidaritás jegyében a betegséggel élők támogatására, az elhunytakról való megemlékezésre. A közös fellépés érdekében világszerte fontos ismerni a járvány helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket a megelőzés, a kezelés és a gondozás terén.

Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 1985–2020 között 25 486 romániai személy fertőződött meg a HIV-vírussal, ez idő alatt 7880 elhalálozást is jegyeztek. Az életben lévő 16 848 HIV/AIDS-beteg között gyermekeket is jegyeztek: 14 év alatt 177 pácienst tartottak számon az említett időszakban, a 15–19 éves korosztály tagjai között pedig 136-ot. 2020-ban 432 új esetet vettek nyilvántartásba: 265 HIV-fertőzést és 167 AIDS-megbetegedést, ugyanebben az időszakban 111-en hunytak el.

A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) adatai szerint a tavalyi esztendőben 144 potenciális HIV/AIDS-gyanús személyt teszteltek le a laboratóriumukban, közülük három esetben igazolódott be a gyanú. Ezzel Szatmár megyében 47-re nőtt a HIV-fertőzöttek száma, mindannyian kezelésben részesülnek — derül ki a DSP adataiból.

HIV/AIDS

Az AIDS (acquired immunodeficiency syndrome – szerzett immunhiányos tünetegyüttes) az immunrendszer betegsége, amely HIV-fertőzés (HIV: humán immundeficiencia-vírus) következtében, évek (kb. 10 év) alatt alakul ki. A HIV összetett felépítésű, két RNS-láncot tartalmazó retrovírus, amely az immunrendszer sejtjeit megtámadva csökkenti annak védekezőképességét. Ebben a tekintetben az AIDS betegség a HIV-fertőzés lezajlásának utolsó szakasza. Az 1980-as évek elején a HIV-fertőzöttek életkilátásai rendkívül kedvezőtlenek voltak. A fertőzés néhány éven belül az AIDS állapotáig romlott, majd hamarosan a halál is bekövetkezett. A vírusfertőzés következtében fokozatosan leépül az immunrendszer, így a legsúlyosabb stádiumban a beteg szervezetét megtámadó opportunista fertőzések, tumorok vezetnek a beteg halálához.

A betegséget először 1981-ben írták le, amikor az Amerikai Egyesült Államokban járványügyi szakemberek néhány ritka betegség megjelenését észlelték, és megfogalmazták a szerzett immunhiányos tünetegyüttes (AIDS) klinikai fogalmát. A következő évben izolálták a betegség kórokozóját, amelyet 1985-től neveznek egységesen humán immundeficiencia-vírusnak (HIV), és amely a későbbi kutatások tanúsága szerint majmokból került át az emberre már a 20. század elején.
A vírusnak két humánpatogén csoportja ismert, a HIV-1, a világjárványt okozó vírus, és a HIV-2, mely elsősorban Nyugat-Afrikában jellemző. Előbbit további alcsoportokba sorolják gyakoriságuk és területi elterjedésük szerint.

Első tünetei a fertőzést követő 3–6 héten belül lépnek fel (jellemzően láz, átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, fáradékonyság, rossz közérzet, izomfájdalom, bőrkiütés), és általában egy-két hét alatt spontán megszűnnek, ezt követően, bár 3–8 évig klinikai tünetek nem jellemzők, a vírus szaporodik, az immunrendszer állapota romlik, a beteg az AIDS stádiumába kerül.

A fertőzés terjedése

A HIV-vírus a leggyakrabban nemi úton, illetve vér- és vérkészítmények útján terjed — az anya a gyermekét a várandósság, a szülés és a szoptatás során is megfertőzheti, továbbá vérátömlesztéssel, ha a donort nem szűrik, illetve a vérkészítményt e tekintetben nem kezelik. Kockázatot hordoz az egészségügyben dolgozóknál az éles eszköz vagy tű okozta sérülés, illetve az intravénás kábítószer-használók közti tű- vagy fecskendőcsere is.
A WHO 2019-es adatai szerint mintegy 38 millió HIV-fertőzött él világszerte, ami a 2010-es számhoz képest 24 százalékos növekedést jelent. Kétharmaduk Afrikában él, leginkább a Szaharától délre elhelyezkedő országok érintettek. 67 százalékuk részesül vírusellenes kezelésben, ami az elmúlt 20 év folyamatos növekedésének eredménye. A becslés alapján jelenleg globálisan több nő él HIV-fertőzéssel, mint férfi, miközben az új esetek nagyobb arányban férfiak, 8,8 százalékuk 15 év alatti gyermek.

Bár az európai régió esetei nem érik el a teljes betegkör 5 százalékát, 2010-hez képest az új esetek éves száma 49 százalékkal növekedett, leginkább a kelet-európiai régió lakosai körében.

Még nem gyógyítható

Az AIDS még mindig nem gyógyítható. A jelenleg használt kezelési eljárásokkal lehetséges, hogy valaki hosszú időn keresztül, akár évekig panaszmentes legyen, de teljes és végleges gyógyulást ma még nem lehet elérni.

Romániában az AIDS terápiájára úgynevezett kombinált kezelést alkalmaznak, vagyis több gyógyszerből választják ki azt a néhányat, amelyek kombinációjának hatásosságát a nemzetközi orvosi tapasztalat igazolta. A terápia minden esetben személyre szabott, az orvosok számos tényező figyelembevételével és gondos mérlegelésével döntik el az adott betegnél szükséges gyógymódot.

A kezelés célja, hogy a vérben a vírusmennyiség a kimutathatósági szint alá csökkenjen, és az immunrendszer a lehető legnagyobb mértékben regenerálódjon. A kezelés megszakítása a vírus újbóli megjelenéséhez és végső soron az AIDS kialakulásához vezet.

Bumbuluţ Krisztina