A tuberkulózis (tbc) a világ egyik legtöbb halált okozó betegsége. Ma már létezik rá gyógymód, de még mindig több mint 2 milliárd embert fertőzött meg a betegséget okozó baktérium.

Annak ellenére, hogy Romániában 2003 óta folyamatosan csökken a regisztrált tuberkulózisos betegek száma, fontos odafigyelni a betegségre. Románia az Európai Unió azon országa, ahol a legtöbb a tuberkulózisban szenvedő beteg: 2019-ben csökkent a tuberkulózisos esetek száma 2018-hoz képest, százezer lakosra 59,4 beteg és összesen 57,1 új esett jutott. A legtöbb beteget még mindig Moldvában és Munteniában regisztrálják, ahol 100 ezer lakosra 91,3 eset jut. A legérintettebb megyék: Olt, Dolj, Tulcea, Teleorman, Giurgiu, Konstanca és Brăila, ahol a betegségek gyakorisága meghaladja a 80 esetet százezer lakosra számítva.

A tavalyi esztendő első kilenc hónapja során 8654 tuberkulózisos megbetegedésről tudtak a szakemberek, ami 405 esettel kevesebb, mint 2018 azonos időszakában. Az említett periódusban ugyanakkor 1370 új beteget regisztráltak, 39-cel kevesebbet, mint az előző esztendő ugyanazon időszakában. Szatmár megyében tavaly őszig 133 tuberkulózisban szenvedő új beteget regisztráltak, százezer lakosból 39,6 volt fertőzött. Ami a gyerekeket illeti, közöttük tavaly ősszel 304 fertőzöttet tartottak nyilván, Szatmár megyében pedig öt gyermeket kezeltek tébécével.

Az Egészségügyi Minisztérium Országos Tuberkulózis Elleni Programjának szakértői szerint most, a koronavírus-járvány idején még inkább oda kell figyelni a tuberkulózisos betegekre, mivel ők még nagyobb veszélyben vannak, mint az egészségesek — hívták fel a figyelmet március 24-én, a tuberkulózis elleni világnapon.

Baktérium okozza

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén tbc olyan idült fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek (köhögés) révén jut át egyik emberről a másikra. Az esetek 90 százalékában a tüdőt támadja meg, de előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet — az agyvelőt, a veséket, a tüdőt és a csontvelőt —, és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.

A tuberkulózis tünetei nem specifikusak, azaz nem említhetünk olyan jeleket, melyek fennállása esetén a diagnózis biztosan kimondható, így annak megállapításához további vizsgálatok szükségesek.

A betegség általános tünetei: fogyás, hőemelkedés, izzadás (főleg éjszaka), étvágytalanság, fáradékonyság, gyakran jelentkező meghűlések. A légzőszervi tünetek közül a leggyakoribb a köhögés (jellemzően a 3 hétnél tovább tartó, visszatérő köhögési rohamok jelzik a betegséget), a hátfájás és a gyakran véres köpetürítés. A betegségre jellegzetesnek régebben a véres köpetet tartották, ám ez nem mindig jelentkezik (napjainkban pedig inkább a tüdő rosszindulatú daganata okozza). Ritkábban mellkasi fájdalom, nehézlégzés észlelhető. Gyorsan rosszabbodó kórformában vagy a tüdő nagy területének érintettségekor magas láz, gyors ütemű testsúlyvesztés jelentkezik, de a gyors állapotromlással járó forma nagyon súlyos esetben akár halált is okozhat.

Óvintézkedések és megelőzés

A cseppfertőzéssel terjedő tbc elsősorban a beteg ember családtagjait veszélyezteti, különösen, ha zsúfolt lakásban élnek. Könnyebben elkapja a betegséget az, akinek a szervezete legyengült, valamilyen egyéb betegség rontja az ellenálló képességét, aki rossz körülmények között él, rosszul táplálkozik, rendszeresen fogyaszt szeszes italt. A tuberkulózis elleni gyógyszerek megakadályozzák a beteg ember szervezetében élő baktériumok szaporodását, majd el is pusztítják őket, ezért a fertőzés a legbiztosabban úgy győzhető le, ha a beteg minden gyógyszerét minden alkalommal pontosan beveszi, ezzel is sokat tesz a gyógyulása érdekében. A megfelelő kezelés következtében a fertőzésveszély néhány hét alatt a minimálisra csökken. A fertőzőképesség időszakában a betegek arra szakosodott kórházi osztályokon fekszenek. A tuberkulózis kezelése Romániában ingyenes, a betegség pedig gyógyítható, ha a beteg betartja a gyógyszeres kezelés szabályait.

A tuberkulózis elsődleges megelőzési formája a BCG-oltás. Minden egészséges újszülött, még a kis súlyúak és a koraszülöttek is az újszülöttosztályról való távozás előtt megkapják a BCG-oltást. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén 4–6 hét múlva kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, annál — a tapasztalatok alapján — nem szükséges az újraoltás.

Bumbuluţ Krisztina