Annak ellenére, hogy szinte minden legalább kétszer annyiba kerül a termelőknek, az árakat nem tudják a tavalyinál sokkal feljebb srófolni. Az út mentén egyre kevesebb a dinnyeárus, a piskoltiak kezdenek másfelé kacsingatni, egyéb megélhetést keresni. A kertészkedés hiába hagyomány a településen és környékén, már nem éri meg foglalkozni vele. A görögdinnye kilója a termelő kezéből átvéve 3 lej, a sárga több fajtában is kapható, azt kilónként 5–6 lejért mérik. Csupán egyetlen lejjel kerül többe idén a lédús dinnye kilója, mint egy szezonnal ezelőtt. „Február óta folyamatosan dolgozunk a dinnyével. Két kutat is fúrtunk, hogy tudjuk öntözni a palántákat, másképp semmi nem lenne. Így is feleannyi termést tudunk leszakítani, mint egy évvel ezelőtt” — panaszolta lapunk helyszíni látogatásakor Jurj Mihăiţă Florin piskoltligeti termelő. 

A Misu bácsi kunyhójában kapható dinnye locsolásához benzinmotoros szivattyút használnak, ami a mostani energiaárak mellett kész ráfizetés. A termelő szerint a nagyobb tételben való értékesítés sem a régi, hiszen a kereskedők igyekeznek minél többet lealkudni az árból, hogy ők is tudjanak valamit keresni az üzleten. A megkérdezett gazda 60 hektáron termeszt gyümölcsöt és zöldséget, a talajt természetes trágyával javítja, közel 60 traktoros utánfutóval hordott ki belőle a 19-es országút melletti területekre a mezőgazdasági szezon elején. A családtagok és a besegítőik, közel 10 személy dolgozik sokszor hajnalhasadástól késő estig, és így sem sikerül elérni a tavalyi terméshozamot. „Mintegy feleannyi a termés és a piaci haszon is, mint egy éve. Az esőt az öntözés sem pótolja, mert hamar elpárolog a kijuttatott nedvesség” — teszi hozzá a dinnyetermelő.

Az importáruval kell felvenni a harcot, illetve a nagyáruházak kínálata is a termelő ellen dolgozik. Hiába friss és zamatos a telkek mellett beszerzett dinnye, már nem állnak meg annyian a kirakodók standjainál, mint régebben, inkább kényelmesen beteszik a bevásárlókosarukba az áruházak gyümölcspultjairól, ha egyébként is nagybevásárlást tartanak. Hétvégén egy kicsit jobban beindul a vásárlás, péntektől vasárnapig többen keresik az útszélen árult gyümölcsöt, zöldséget. A termelői szezon egyébiránt szeptember végéig tart általában, addig pedig még sokat kell locsolniuk a 20 méter mély kutakból, amelyekben jelenleg alig 4 méteres a vízállás.

A zöldségesnél sem drágább

A szezon elején még aranyárban mérték a dinnyét, amely Görögországból és Marokkóból került Nagykárolyba. „Ahogy telik az idő, egyre közelebbről tudjuk beszerezni a minőségi árut, és ezzel arányosan a kilónkénti ára is csökken. A szezon közepén jön az olténiai dinnye, majd a helyi. Mi Bihardiószegről kapjuk, az ottani termelők szállítják” — mesélte lapunknak Felber Melinda, az egyik nagykárolyi zöldséges üzletvezetője. A kereskedő a távoli beszerzés magas árát a szállítási költségek emelkedésével magyarázza. „Alig férünk be a piacra a nagy üzletláncok nyomott árai mellett. Minimális haszonnal lehet csak dolgozni” — szemléltette a helyzetét Felber.

A zöldségesstandon a termelői árral megegyező díjszabással találkozunk, viszont az itteni vásárlásnak annyi előnye van, hogy nem muszáj megvennünk egy egész dinnyét. „Sokan csak egy negyedet vagy felet visznek el egyszerre, mert nem tárolják. Különösen az idősebbek, akik egyedül élnek. Nem is jó a hűtőben tartogatni, sokkal egészségesebb valami sötét, hűvös helyen raktározni. Mi is légkondicionált, sötét raktárban tároljuk” — részletezi a zöldséges, aki szerint egy hónapja indult be igazán a dinnyeszezon, és még körülbelül két hetet fog tartani. Augusztus 10-én, Lőrinc napján elkezd kásásodni a bele, és elérik. Egyébiránt a zöldségárus szerint régebben 4–5 kilósok voltak a dinnyék, manapság pedig átlagosan 9–10 kiló egy-egy darab, amelynek az egyszerre való elfogyasztása még egy éhes családnak is feladja a leckét.

Végh Balázs