Szatmárhegyen az utóbbi évek hagyományainak megfelelően a reformátusok és a római katolikusok közös ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek meg az 1848. március 15-i eseményekről.

Vasárnap a szatmárhegyi református templomban emlékeztek meg a település lakosai az 1848-as eseményekről. Kovács József református lelkipásztor igehirdetésében a zsidó- és a magyar nép történelmének a hasonlóságairól beszélt. A zsidó nép és a magyar nép történelmére egyformán jellemző a vándorlás, majd mindkét nép számára bekövetkezett a honfoglalás: a zsidók Kánaán földjén, a magyarok a Kárpát-medencében találtak hazára. Ugyancsak közös sors, hogy ez a két nép nem élhetett mindig szabadon. Jellemző volt rájuk a széthúzás, a közömbösség, de ugyanúgy a szabadságszeretet és a szabadság iránti vágy is. Izrael népe, amikor átment a Jordán folyón, tizenkét férfi tizenkét követ vitt magával, hogy emlékeztesse őket Isten kegyelmére. Isten segítő erejét hirdetik azok az emlékhelyek is, amelyeket a magyar nép alkotott. Az emlékkövek (emlékhelyek) arra figyelmeztetnek, hogy honnan indultunk és hova jutottunk el. Amikor emlékezünk – hangsúlyozta Kovács József -, mindig látni kell a jövőt. Meg kell fogalmazni, mi a mai magyarság eszmeisége? Mi az egyház jövőképe? Mi a fiatalok elképzelése a jövőről? Ma van mire emlékezni, hiszen történelmünknek nagyon sok olyan mozzanata volt, amire érdemes és kell emlékezni, hiszen azok a történések jelentősen meghatározzák a ma emberének az életét. A nagy kérdés az, hogy a ma embere képes-e olyan tettekre, hogy az eljövendő nemzedékek méltó képen meg tudjanak emlékezni azokra?

A római katolikusok részéről Barta Barnabás püspöki titkár arról beszélt, hogy az ember a teremtés óta vágyik a szabadságra, erre vágytak a '48-as forradalmárok is. Mi is szabadságharcosok kell legyünk, hogy legyen jogunk használni anyanyelvünket, szokásainkat, hagyományainkat és legyen joga minden magyarnak magyarul tanulni. A legtöbb harcot nem ellenségeinkkel, hanem saját magunkkal vívjuk, amikor nem tesszük a dolgainkat.

Verset mondott Ferenczi Adrien és Mária-éneket adott elő a plébánia kórusa. Zilahi-Kató Klára magyartanárnő irányításával verses-zenés műsort adtak elő az iskola diákjai, melyben közreműködött Félegyházi Árpád. A helyi RMDSZ-szervezet nevében Huszti Gyula elnök mondott beszédet. A megemlékezés a templomkertben lévő kopjafa megkoszorúzásával ért véget.

Elek György